Használják a volt NB II-es rutinját

A labdarúgó vármegyei II. osztály Közép csoportjának 21. fordulójában múlt szombaton 13 gól született a Terméskő Cserépfalu SC – Harsány SE összecsapáson, mégpedig olyan eloszlásban, hogy a hazaiak találtak be 7, míg a látogatók 6 alkalommal. A házigazdák – akik öt nyeretlen találkozó után érezhették ismét a siker ízét – a megszerzett három pontnak köszönhetően is, csupán a 14. helyen állnak a táblázaton. A ,,teniszeredmény"-ről Bálint Attilát, a cserépiek trénerét kérdeztük.

– Mind nekünk, mind a Harsánynank – akikkel nagyon jó viszonyban vagyunk – létfontosságú volt ez a meccs, mi azt mondtuk, hogy ,,kilenc pontos", ők azt, hogy ,,hat pontos" összecsapás – jelentette ki. – Sajnos, rengeteg sérültünk van, hosszabb időre, és többnyire a védelemből estek ki, így nehéz volt összerakni a csapatot, ráadásul emberhiányunk is volt. Összesen tizenketten voltunk, egy 15 éves fiatal sráccal a kispadon, aki nem állt be, a kezdő vitte végig a meccset. Az első félidő első felében a vendégeknek volt több helyztük, de szerencsére megúsztuk a szituációkat, és 2-1-re vezettünk a szünetben. A második félidőben, 4-4 után elléptünk három góllal, majd vétettünk rengeteg hibát, amibe leginkább a rutintalanság, és a fegyelmezetlenség játszott közre, azért lett ilyen szoros a vége. Összességében jobb százalékban használtuk ki a lehetőségeinket, mint szoktuk, játékosunk, Nagy Tamás négy helyzetét is értékesítette.

Érződő görcsösség

A Cserépfalu statisztikáját böngészve kitűnik, hogy kaptak ki nagyon (0-9 és 0-5 a Sajószöged, 3-10 a KKFC Mezőcsát, 1-5 a Harsány ellen) a nyertek már párszor nagyon (4-1 Ónod, 6-2 Bükkszentkereszt ellen), vagyis nem meglepő 48-78-as gólkülönbség. 

– A szezonnak nem úgy indultunk neki, hogy a mezőny utolsó harmadában szeretnénk lenni – vallotta be Bálint Attila. – Nagyratörő céljaink voltak, dobogó közeli helyezés. Ehhez megfelelően erősítettük a keretet, magasabb osztályban rutint szerzett játékosokkal. Nem igazán sikerült a rajt, ami végigkísérte az őszt, ez az eredményeken tükröződik. Nagyon hiányoznak az utolsó pillanatokban elhullajtott pontok, győzelmek. A játékosállományunk vegyes, a gerincet tapasztalt emberek alkotják, viszont sok a fiatal, rutintalan futballista, ami pusztán tény, nem kifogás. Most valahogy semmi nem jön össze... Vélhetően a gyenge eredménysor betudható az edzéshiánynak, foglalkozásaink ugyanis nincsenek, márpedig bizonyos dolgokat edzés alatt lehet formálni. Az okok prózaiak: rengeteg játékos három műszakos rendben dolgozik, a fiatalok pedig az iskolai elfoglaltság miatt csak hétvégén jönnek haza. Lehet, akadna pár ember, aki tudna jönni edzésre, de annak nem sok értelme lenne. A gyenge szezon miatt lehet érezni mindenkin a görcsösséget, flusztráló tud lenni, amikor akkor sem tudunk pontot, pontokat csípni, amikor megérdemelnénk. Próbáljuk ezt a lelki állapotot oldani, de felnőtt embereknél ez nehéz, benne van a fejekben. Szeretnénk ebben az osztályban maradni, látjuk, hogy mely posztokon kelne el az erősítés a következő évadra. Az átigazolási szezon még messze van, nem is lenne etikus most hívogatni játékosokat, majd a bajnokság végén. Mert jövőre jobban akarunk szerepelni. 

A játékosedző megemlítette, egy-két szezont még szeretne lehúzni aktívan a pályán az egyesületnél, de ez attól is függ, hogy milyen keret ,,jön össze" az elkövetkezendőkben. Az optimális szerinte is az lenne, hogy rövid időn belül már csak a trénerkedésre kellene koncentrálnia. A házi gólkirály (pillanatnyilag 17 találatnál tart) Sajtós Norbert, aki bő másfél évtizede az NB II-ben is játszott, Mezőkövesden.

–  Azért igazoltuk tavaly nyáron, hogy a rutinját, tapasztalatát használjuk – jelezte Bálint Attila. – Norbit nagyon jól ismerik a vármegyében, azért megmutatta a képességeit több környékbeli csapatban is. Mindig, mindenhol megrúgott egy jó gólátlagot, most is erre törekszik. Azt, hogy játszott az NB II-ben, a múltját nem viszi be az öltözőbe, azt nem érezteti senkivel, sőt, inkább segíti a fiatalokat.

A játékosedző azt is kiemelte, köszönet jár Nagy József elnöknek, főszponzornak, akinek a segítsége nélkül nem működne a csapat a községben.