A DVTK volt a mindenük

A napokban a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium sportcsarnokában rendezték a Szalontai Zoltán-birkózóversenyt, amelyen megnyitó- és emlékezőbeszédet a bátyja, Szalontai Imre mondott.

Szurkol a maiaknak

– Jóleső érzéssel fogadtam, hogy hajdani klubunk, a DVTK és a megyei szövetség sem feledkezett el Zoltánról, akinek tiszteletére évente tartanak egy viadalt – mondta a hatvanöt éves Szalontai Imre, aki testvéréről megemlítette: – A magyar szabadfogású-válogatott tagjaként képviselte színeinket a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek közepén, legnagyobb nemzetközi sikereit a 62 kilósok mezőnyben aratta. Az Európa-bajnokságokon három érmet, egy ezüstöt és két bronzot szerzett, világbajnokságokon pedig háromszor végzett a pontszerzőnek számító ötödik helyen.

Imre 1968-tól 1986-is sportolt, '90-től '94-ig pedig edzőként szolgálta a piros-fehéreket, majd tizenkét esztendeig Angliában élt és dolgozott. A Bükön élő egykori versenyző 1982-ben ezüstérmet harcolt ki a várnai Európa-bajnokságon.

– Nekem, nekünk a DVTK volt a mindenünk, a klubot tekintettük a „második apánknak”, és az idő múlásával nem tompult a személyes érzésem. Ezt, ha élne, Zoli is megerősítené. Remélem, hogy a kései utódaink olyan vagy még nagyobb sikereket érnek majd el, mint annak idején mi.

(A borítóképen: Szalontai Imre emlékezett a testvérére)