Különleges könyv az atlétikáról

A miskolci szerző, Csorba Zoltán úgy fogalmazott: a könyv megírásával kapcsolatosan az volt a célja, hogy a most még ismeretlen területet, a szenior magyar atlétika világát is bemutassa az olvasóknak.

Maga is szeniorsportoló

A 80 éves szerző, aki maga is szeniorsportoló néhány évvel ezelőtt határozta el, hogy feldolgozza a szenior magyar atlétika történetét. A kronológia 1977-ben kezdődik, és megismerteti az olvasóval az országos bajnokságok mellett a nemzetközi versenyeket főképp a világ- és Európa-bajnokságokra fókuszálva. Korabeli jegyzőkönyvek alapján összeállított eredménylisták és fényképek színesítik a kiadványt.

Sportolói visszaemlékezések

Csorba Zoltánt a sportolói visszaemlékezések segítették munkájának elkészítésében. A bemutatón hangsúlyozta, ez volt a gyűjtőmunka legnehezebb része, hiszen fontos volt, hogy pontos adatok szerepeljenek a könyv lapjain. A könyvbemutatón elhangzott, hogy a legidősebb veterán atléta 95 évesen vett részt világversenyen, de szóba került az is, hogy a hagyományos olimpiai versenyszámok mellett különlegesek is színesítik a viadalt, ilyen például az úgynevezett súlyvetés, amelynél egy 25,40 kilogrammos golyót kell minél messzebbre dobni.

Az első kötet a sportág alapfogalmai mellett a történeti részt, míg a második az adattárat és a fényképgyűjteményt tartalmazza. A hiánypótló alkotás megemlékezik azokról az atlétacsaládokról, amelyekből többen is szerepeltek a különböző szeniorversenyeken. Pallay Sándorné és fia, Kornél Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kötődésű versenyzők, így elmondható, hogy szűkebb pátriánk kiválóságai is sikeresek voltak a magyar veterán atlétika történetének elmúlt négy évtizedében.

A dobópápa munkássága

A szerző kiemelte a „dobópápaként” is ismert Németh Pált, aki több olimpikon magyar atléta, köztük a 2012-ben Londonban aranyérmes Pars Krisztián edzője is volt.

(A borítóképen: Dedikálás)