A szerelmesek szobrának titokzatos legendája

Miskolcon áll egy szobor a Népkertben. Illetve több is áll, de csak az egyikük különleges, mert egy rég elfeledett legenda fűződik hozzá. A Sisi-szoborról beszélünk, bár az eredeti talapzaton egy másolat látható. Az eredeti ötszáz méterre, a Herman Ottó Múzeum egykori kávézójában díszeleg.

Megbabonázta a császárt

A népkerti szobor hosszú időn át a szerelmesek zarándokhelye volt a városban, és nem véletlenül. A császárné tette a kedvenc helyükké, olyannyira, hogy a miskolci szerelmesek a Sisi-szobornál sorakoztak a huszadik század elején. De miért is?

Wittels­bach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő – becenevén Sis(s)i – Münchenben született 1837-ben, családjában a harmadik gyermekként. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő volt. Apja és anyja, nem mellékesen, unokatestvérek, ami azért eléggé bizarr, de ez a Habsburgoknál nem volt szokatlan.

A magyarok későbbi kedvenc királynéja 1853 augusztusában elkísérte a testvérét és az édesanyját Bad Ischlbe, hogy találkozzanak az ifjú Ferenc József császárral, aki a nővérét, Ilonát szemelte ki magának feleségül. Egészen eddig, hiszen Erzsébet szépsége olyannyira megbabonázta a fiatal császárt, hogy azután csak őt akarta feleségül venni, nem a testvérét, és az uralkodó a 23. születésnapján – 1853. augusztus 18-án – el is jegyezte Erzsébetet. Nem sokat váratott magára a házasság sem: Sisi és a császár 1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rend templomában örök hűséget fogadott egymásnak. (Azt azért hozzátenném, hogy Ferenc József és Erzsébet is unokatestvérek voltak...)

Ferenc József egyedül érkezett

Már az eljegyzés után elkezdődtek Erzsébet viszontagságai. Meg kellett tanulnia a szigorú udvari etikettet, és el kellett viselnie Zsófia hercegné – az anyós – zsarnokoskodásait.

Az ifjú feleség már házassága elején teherbe esett, és két gyermekkel ajándékozta meg a császárt, Zsófiával és Gizellával, akiket a szigorú anyós nevelt. 1857-ben országos körútra indult a házaspár, ekkor Miskolc is az úti célok között szerepelt volna, de Sisi nem jutott el a városunkba. Zsófia az orvosok által félrediagnosztizált tífuszban elhunyt, és a pár azonnal megszakította körútját. Ferenc József később egyedül folytatta az országjárást, így jutott el városunkba is.

A császárné nem sokkal később trónörököst adott a Habsburgoknak: Rudolf 1858-ban született. Sisi házassága ennek ellenére válságba került, mivel nem bírta elviselni az anyósát, és a férje is csak a munkájának élt. Ekkor kezdődtek Sisi európai utazásai, mert az orvosai környezet- és levegőváltozást javasoltak számára. Elkezdett magyarul is tanulni. Nagyon megkedvelte a magyar népet – valószínűleg anyósa rosszallása is tetszett neki –, és nagy szerepe volt abban, hogy Ferenc Józsefnek később megbocsátott a nemzet.

A visszatérése után egy sokkal határozottabb Erzsébet bontakozott ki a császári udvarban. Már felvette a harcot Zsófiával is, magabiztosabb, keményebb lett, viszont a férjével teljesen elhidegültek egymástól. Ekkor került az udvartartásába Ferenczy Ida magyar társalkodónő, aki bizalmasa és beszélgetőpartnere lett élete végéig. De ami fontosabb: ezekben az években ismerkedett meg Andrássy Gyulával.

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula 1823-ban született Kassán. Apja gróf Andrássy Károly, anyja Szapáry Etelka volt. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte. Hazafias nevelést kapott a családjától, így erős nemzeti érzelem dobogott szívében. 1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követe volt. A szabadságharcban aktívan részt vett, így a bukása után nem térhetett haza. A távollétében halálra ítélték, miközben a gróf Párizsban éldegélt, illetve nagyon is élt: a női szívek meghódítójaként tartották számon. Szép akasztott embernek is – „le beau pendu” –, így nevezték a francia fővárosban. Állítólag – ahogy Sisi is a hölgyek között – a gróf is korának legszebb férfiúi közé tartozott. Később Kendeffy Katinkával kötött házasságot az emigrációban. Miután 1857-ben végre hazatérhetett, azonnal bekapcsolódott a politikai életbe.

Szerelem első látásra

Sisivel 1866-ban találkoztak először. Állítólag Erzsébet első látásra beleszeretett a gróf­ba, aki valószínűleg viszonozta az érzéseit. Szerelmük azonban sosem teljesedett be, kettesben is csak egyszer, 1882-ben voltak együtt – legalábbis a hivatalos iratok szerint. Viszont titkos levelezést folytattak Ferenczy Idán keresztül. Andrássy finoman politikai célokra is használta Erzsébetet, ezzel meg­gyorsította a kiegyezés előkészítését. A legenda szerint Andrássy volt Mária Valéria – Sisi és Ferenc József negyedik gyermeke, aki 1868-ban született, tíz hónappal a kiegyezés után – apja, akit annyira megviselt ez a gyanúsítgatás, hogy mind a magyarokat, mind Andrássyt meggyűlölte emiatt.

Ezután bensőséges baráti viszony alakult ki a királyné és Andrássy között, Erzsébet sok mindenben kikérte a férfi véleményét. Kapcsolatuk komolyra fordulására esély sem nyílott, de – talán éppen ezért – egyre jobban elmélyült a barátság közöttük.

A császárné fia, Rudolf 1889-ben öngyilkos lett, ezt nagyon nehezen viselte Erzsébet. Nem sokkal később bekövetkezett az újabb tragédia: 1890. február 18-án Andrássy Gyula is elhunyt.

Ekkor ezt mondta a királyné Idának:

– Elvesztettem az egyetlen embert, akit tényleg szerettem, ő volt az egyetlen bizalmasom. Ma már mindent máshogy tennék. Egy valamit azonban megfogadok. Abban a magyar városban, ahol először megemlékeznek rólam, ha majd nem leszek, annak a városnak a szerelmeseit óvni fogom mindörökre odafentről is. Vigyázok, hogy egymáséi legyenek örökre, életük végéig, ha tényleg szeretik egymást!

1898. szeptember 9-én Erzsébet Genfbe utazott, ahol egy anarchista merényletet követett el ellene, melynek következtében nem sokkal később elhunyt.

Még egy év sem telt el, és a magyarországi városok közül Miskolc állított először szobrot az elhunyt királynénak, nem véletlenül. Ida, a szeretett udvarhölgy és barátnő, felkereste Soltész Nagy Kálmánt – Miskolc éppen regnáló polgármesterét –, és elmesélte neki a gróf és a királyné miskolci légyottját, szerelmét, természetesen teljes titoktartást kérve tőle.

1899. június 17-én avatták fel a szobrot a Népkertben. Nem sokkal később elterjedt a városban a legenda, hogy aki a szobor előtt/mellett szerelmet vall és csókkal szentesíti azt, örökké együtt marad a párjával.

Az évek múltak, a legenda híre lassan kikopott a miskolciak emlékezetéből. Talán a háborúk, talán a sekélyesebb kapcsolatok, a rohanó világ miatt. Ma már csak kevesen tudják, hogy Erzsébet őrködik a miskolci szerelmesek felett. Menjünk el a szoborhoz a párunkkal, és élesszük fel újra ezt a szép legendát!

(folytatjuk)

Források

A legendát a képzelet szülte, a valósággal való hasonlósága csak a véletlen műve lehet... És ami igaz belőle:

– a szobor létezik, és ma is ott áll a másolata a Népkertben (is)

– az Erzsébet-kert is valóban létezett

– Sissi és Andrássy Gyula szerelméről sok legenda maradt fenn, de hitelt érdemlően nem sikerült bizonyítani