Kilencszáz éves palotát találtak

Egy 12. századi kőpalota maradványait találták meg nemrég régészek Abaújváron az ország egyik legrégebbi földvárán belül. A település az Árpád-korban megyeközpont volt, egykori vára pedig ispánsági központ, ezért is irányul a figyelem újra és újra felé.

A mostani feltárás vezetője dr. Wolf Mária, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének habilitált egyetemi docense volt. Tőle tudtuk meg, miről is mesélnek nekünk a múltból előbukkant kincsek.

Elöljáróban elmondta, a mostani ásatás körülbelül 2000 négyzetmétert érintett, és a szelvényeket az alapján jelölték ki, hogy az 1977-es geofizikai mérések eredményei hol mutattak ígéretes leleteket. Így sikerült feltárniuk a kőpalotát, aminek falai 15 méter hosszúak, és csatlakozott hozzá egy oszlopcsarnok is. Ezt onnan tudják, hogy megtalálták az oszlopcsarnok cölöpjeinek a helyét.

Pénzt is találtak

– Szerencsés véletlen volt, hogy a falak közül két darab 12. századi pénzérme is előbukkant, ebből pedig evidensen következik, hogy a palota valamikor a 12. században épült. Ezenkívül találtunk különféle kemencéket, amelyek épületekhez tartoztak, valamint gödröket, amelyeket eredetileg gabonatárolásra, élelemtárolásra használtak, vagy valamiféle műhelyként szolgáltak. Utóbbiak összefüggésbe hozhatók a kovácsmesterséggel. Kerültek elő mezőgazdasági eszközök is, például rövid kasza, amit ebben az időszakban takarmánygyűjtésre használtak, valamint különféle balták és fejszék. Aztán a várbéli katonaság eszközeit is megtaláltuk, fegyvereket, nyílhegyeket, kopjacsúcsokat és buzogányokat. A mezőgazdasági eszközök azoknak a várnépeknek az eszközei lehettek, akik a katonákat látták el – sorolta a feltárás vezetője. Vázolta: a megyeközpontot, mint amilyen Abaújvár is volt, a 11–13. században, úgy kell elképzelni, mint egy várost. Persze nem a mai léptékű várost, hanem a korszaknak megfelelőt, melyben a társadalom szinte minden rétege megtalálható volt. A megye élén az ispán állt, az ő lakhelye lehetett a kőpalota, de alkalmanként a király is a palotában tartózkodott. Az ispán mellett a várban kellett élnie az esperesnek is ebben a korszakban. Az esperesek a püspökök és a világi papok között középen helyezkedtek el, és a 11. században a térítés volt az elsődleges feladatuk. Katonák is éltek a várban, valamint a vár népe.

– Abaújvár ma is a Lengyelország és Oroszország felé vezető út mentén helyezkedik el, és ez így volt az Árpád-korban is, tehát igen fontos határvédő funkciója volt amellett, hogy közigazgatási szerepet töltött be. A település tehát fontos központja volt akkoriban Magyarországnak, ezért is fontos, hogy minél többet megtudjunk arról, hogyan működött egy ilyen ispánsági központ. A mostani ásatásra az Árpád-ház program nyújtott lehetőséget – jelezte dr. Wolf Mária.

András, Béla és Levente

És hogy mit csináltak a magyar királyok az abújvári várban?

– A Képes krónikában kétszer szerepel Abaújvár neve. Az első alkalommal akkor, amikor András, Béla és Levente hercegek Lengyelországból hazatértek, és itt találkoztak Vatta pogány lázadóival. András aztán innen ment Székesfehérvárra, ahol megkoronázták őt 1046-ban. A Képes krónika másodszor a 11. század végén és a 12. század elején említi még egyszer Abaújvárt, amikor Kálmán király az öccsével, Álmos herceggel folyamatosan hadakozott. Mint tudjuk, a végén megvakíttatta őt is és a fiát is. Álmos herceg bezárkózott Abaújvár várába, Kálmán pedig a várat ostromolta. Végül aztán a herceg feladta a várat, és megegyezett a bátyjával. Tehát minimum kétszer megfordult ebben a várban király, illetve királyjelölt. Elképzelhető egyéb alkalmakkor is, hiszen a hadi út azonos a kereskedelmi úttal, amely észak felé vezetett – idézte fel a történelmi időket a szakember.

Korábban is kutatták

Legutóbb 1974–1981 között folytattak ásatást a valamikori abaújvári vár területén. Akkor Gádor Judit vezette a feltárást. Sikerült a vár sáncát átvágnia, valamint föltárt egy templomot és körülötte egy temető több mint 700 sírját. Viszont nem maradt idő és pénz arra, hogy a vár belsejében kutasson. Erre most nyílt lehetőség az Árpád-ház program keretén belül, melynek az a célja, hogy minél jobban megismerjük a 11–13. századi időszakot, vagyis az Árpád-kort.