Batman helyett II. András lett a képregény főszereplője

A miskolci József Attila Könyvtárban bemutatott Hősök tere kötet képregényes fejezetekben válik a magyar történelem 21. századi krónikájává. A kiadványról a kötetet szerkesztő Mészáros János, az egyik fejezetet író Trux Béla és a képregényrajzoló Farkas Lajos meséltek.

Édes Richárd

a könyvbemutató résztvevői: Mészáros János kiadó, Trux Béla író, Farkas Lajos képregényrajzoló és Gór Ádám johannita hagyományőrző

Fotó: ÉM

Képregény készült a magyar történelemről. A Hősök tere kötet szerkesztője, Mészáros János beszélt arról, miért kapta ezt a címet a kiadvány:

„A budapesti Hősök terén minden magyar állampolgár képes lenne mesélni bármelyik ott álló történelmi szereplőről. Mi összeraktunk egy történelmi képregényantológiát, ami a honfoglalástól indul és Kossuth Lajossal zárul, mert ő a magyar történelem egyik legfontosabb szereplője. A legismertebb magyar történelmi regényírókat kértünk fel, hogy egy-egy történettel járuljanak hozzá az antológiához. Neves magyar rajzolókat bíztunk meg az egyes szereplők ábrázolásával. Olyan alkotókat, mint Farkas Lajos, Tondora Judit vagy Cserkuti Dávid és a nemrég elhunyt Futaki Attila. Mellettük felhasználtuk az emblematikus magyar képregényrajzolók munkáit, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő, akik nélkül elképzelhetetlen a magyar képregény bemutatása”.
A szerkesztő szerint a kiadvány minden korosztály számára izgalmas. A fiataloknak azért, mert mert képregényes formában mutatja be a magyar történelmet, az idősebbeknek pedig amiatt, mert a régmúlt történeteket és azokat a történelmi szereplőket ismerjük meg, akikről egykor tanultak.

Más látásmódot igényel

Trux Béla miskolci történelmi regényíró is részt vett a kötet megírásában. Mint fogalmaz, regényírás közben sok tekintetben szabad keze van. A képregény esetében azonban teljesen más a helyzet: a szövegnek bele kell férnie a megbeszélt panelekbe, vagyis a buborékokba, amikben a szereplők beszélnek egymással. Az író kiemelte: a képregénynél muszáj képekben gondolkodni, ezért sokkal átgondoltabban és fegyelmezettebben kellett hozzáállnia az egész alkotófolyamathoz.

„A képregényes történelmi antológiában 13 oldal jutott egy szerzőnek, ebből nem lehetett kilógni. Itt a szerkesztő segített nekem, hogy nagyjából egy oldalon hány kép legyen, és gyakorlatilag így zajlott a munka”

- árulta el Trux Béla.
A képregény nemcsak regény, hanem kép is. Esztétikáját jól jellemzi, hogy újabban a „kilencedik művészetként” emlegetik.

Farkas Lajos képregényrajzolót arról kérdeztünk, honnan merített inspirációt a varázslatos képekhez:

„Trux Béla megírta nekem a forgatókönyvet, ami teljesen úgy néz ki, mint egy film forgatókönyve. Nekem már csak vizualizálni kellett a dolgokat. Ugyanúgy, mint amikor az ember leül és elolvas egy könyvet, aztán kapásból megjelenik a fejében a kép az olvasott szövegről. Csak annyi volt a dolgom, hogy ezt a képet lerajzoljam”.

A Trux Béla által megírt, Farkas János által rajzolt képregényfejezetben 13 oldalba sűrítették II. András király szentföldi hadjáratát. Ezt a történelmi eseményt kellett megfűszerezni vizuális képregényes megoldásokkal, mert a rajzoló szerint minden egyes panelnak izgalmasnak, mondhatni „hatásvadásznak” kell lennie. Vagyis a rajzolónak valamennyi kockát úgy kell megkomponálnia, hogy vizuálisan hasson az olvasóra. A képregény tehát lényegében olyan, akár egy film.

A csodaszarvas regéjétől Kossuthig

Az antológia a honfoglalással kezdődik. Itt a kiadvány készítői Fazekas Attilának a Rege a csodaszarvasról Arany János-feldolgozását vették alapul, ami nem is annyira képregény, sokkal inkább versillusztráció. Szent István királlyal indul a történelmi visszatekintés az Árpád-házi királyok belül.
„Nehéz helyzetben voltunk, mert nem mindenkiről találtunk forrást és történetet. Ezért Könyves Kálmánt, II. Andrást, IV. Bélát választottuk ki, majd az Anjou-korból Károly Róbertet. Mátyás király sem maradhatott ki az antológiából, a következő korból pedig az Egri csillagok emelkedik ki. Szerepel a kötetben a Rákóczi-szabadságharc és a reformkor Széchenyivel és Kossuth-tal. Az antológia legvégén megjelenik egy magyar himnusz-feldolgozás Farkas Lajostól. A 13-15 oldalas képregények mellett mindig szerepel egy rövid bemutatás Katona Csaba történész tollából, ami elhelyezi a korszakban az adott szereplőt.

Mi a helyzet a magyar képregénypiaccal?

Mészáros János szerkesztő szerint a magyar képregényszakmát manapság a fejlődés jellemzi: „Az utóbbi 15-20 évben egyre több a hazai képregényalkotó. Számos magyar képregény jelenik meg a külföldi piacon. Az 1960-as és 1970-es években volt körülbelül négy képregényrajzoló Magyarországon: Zórád Ernő, Kocsmáros Pál, Sebők Imre és Fazekas Attila. Most már össze sem lehetne számolni, hányan vagyunk”.
Felvetődik a kérdés, lesz-e folytatása a Hősök kora antológiának.

„Kiadóként mindig az a tervünk, hogy ha valamit elkezdünk, akkor azt folytassuk - válaszolt Mészáros János. - A 19. század végétől, tehát a kiegyezéstől a rendszerváltás koráig tartó időszakot fogná át a következő rész. A kiegyezés kora után jönnének a látványos millenniumi ünnepségek, amik hozzájárultak az ország változásához, fejlődéséhez. Ebben a szakaszban is bőven találunk azért olyan olyan történelmi szereplőket, akik Magyarországért, a magyar függetlenségért harcoltak, és bátor hősökként jelennének meg a képregényben”.