Nem mindenki bírta az áremelkedéseket vármegyénkben sem

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) egy héttel ezelőtt tette közzé éves statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról, melyet a korábbiakhoz hasonlóan Zerényi Károly, a bizottság elnöki tanácsadója állított össze hazai és nemzetközi statisztikai adatok felhasználásával. Az összegzés alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokra épül, amelyekből megismerhető többek között a vendéglátóegységek számának változása, a vendéglátóhelyi forgalom alakulása, valamint a foglalkoztatási és kereseti adatok is.

2022 végén a vendéglátóhelyek száma kevesebb mint 47 ezer volt, amely az egy évvel korábbihoz képest közel ezerrel, 2019-hez viszonyítva pedig több mint négyezerrel csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma mintegy 1500-zal fogyott, miközben a munkahelyi vendéglátóhelyeké 468-cal gyarapodott 2021-hez képest. A bezárások leginkább az italüzleteket és zenés szórakozóhelyeket, illetve az éttermeket és büféket érintették – olvasható a testület honlapján található jelentésben.

Ötszörösére nőtt a villanyszámla

Így kellett határoznia a közelmúltban Miskolc egyik ikonikus vendéglátóhelye, a Népkert sarkánál 25 évig töretlen sikerrel üzemelő Café du Boucher belga söröző-étterem tulajdonosának is, aki szerint számos összetevő vezetett a szomorú döntéshez.

„A mindenki által ismert nehézségek minket sem kerültek el” – kezdte az orosz-ukrán háború okozta (energia)válságra utalva Mészáros László. „Talán mondanom sem kell, hogy egy étteremben állandóan be van kapcsolva a fritőz, a tányérmelegítő és a többi... Ezek szabályosan falják az energiát, így például csak a villanyszámlánk az ötszörösére, 200 ezerről egymillió forintra emelkedett. Az étterem elhelyezkedése miatt és építészetileg pedig nem tudtunk volna felszerelni napelemet, mellyel enyhült volna a költségeink növekedése. A másik összetevő az alapanyagárak drasztikus növekedése, például az olajé, melyből ugye rengeteget használunk. Végül pedig visszanyúlnék a 2020-as koronavírus-pandémiához, amikor sok vendéglátóipari egység »lélegeztetőgépre került«, de azt még valahogy túléltük ebben a nagyon nehéz szakmában, melyben minden esztendő kettőnek számít. Elterjedt a home office, mindenki házhoz rendelt, s persze a kiszállítós-maszkos téma sem volt a mi műfajunk. Annak ellenére úgy tudtunk negyedszázadon keresztül gyertyafényes, vacsorázós helyként üzemelni, hogy nem a leggazdagabb régióban működtünk” – sorolta.

Csirkelábból nem főznek húslevest

Mészáros László szerint a válsággal el-elmaradoztak a vendégek, akik többek között a nyaraláson vagy az étterembe járáson tudnak spórolni, hiszen ezek nem jelentenek létszükségletet. Hozzátette: a szakácsok és pincérek bérei is az egekbe emelkedtek, előbbiek a Balatonon már rezzenéstelen arccal elkérnek egymillió forintos nettó bért. Mindezek összessége vezetett ahhoz, hogy bezárt a legendás hely – mert a nívóból nem akartak lejjebb adni.

„Szlogenünk, hogy »mindenből engedünk, csak a színvonalból nem«, így nem főzünk olcsóbb, minőségileg gyengébb alapanyagból. Hiába szeretem a csirkelábat, de abból nem főzetnék húslevest a Café du Boucher-ban. A szállodánk, a Lévay Villa Hotel viszont megmaradt a közelben, oda fel tudtunk szerelni napelemeket” – magyarázta a vendéglátós, hangsúlyozva: minden dolgozónak időben szóltak a zárásról, valamennyiüket tisztességesen kifizették, és olyanok is akadtak, akiknek munkát is talált a szakmában a környéken.

Változott a Szép-kártya felhasználása

Bágyi Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) Idegenforgalmi és Vendéglátóipari osztályának elnöke érdeklődésünkre elsőként a Széchenyi Pihenőkártya felhasználásában történő változást emelte ki. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón jelentette be, hogy ideiglenesen nemcsak meleg élelemre, hanem hideg élelmiszerre is lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő összeget. Augusztus 1-től december 31-ig van erre lehetőség, s ezzel mintegy húsz százalékkal csökkent a belföldi foglalások száma – árulta el az elnök. Hozzátette: ez az összeg nagyon fog hiányozni az iparágból. Ezek a vendégek az éttermekből is elmaradnak. Azt is alátámasztotta, hogy az egész országhoz hasonlóan a megyében is sok ilyen egység kényszerült bezárni.

„Azt tapasztaljuk, hogy vagy nagyon színvonalas éttermekbe járnak a vendégek vagy házhoz rendelnek. A bérköltségek és az alapanyagárak növekedése, az üzlet fenntartása, a belső építészeti kiadások miatt ma már nincs olcsó étterem. Megszűnt a vasárnapi, éttermi ebédelés, inkább alkalommá vált. Így nagyon nehéz helyzetbe kerültek az egységek, sok közülük megszűnt. Ha a közelben nincs valamilyen turisztikai attrakció, akkor gyakorlatilag megpecsételődik a sorsuk” – mondta az elnök, aki a sárospataki Hotel Bodrog igazgatója is egyben. Javasolta ugyanakkor, hogy azok, akiknek van még keret a Szép-kártyájukon, nézzenek szét a szálláshelyek között, hiszen számos, speciális ajánlatba futhatnak bele.

Rettegnek a téltől a szállásadók

Az energiaárak növekedésére kitérve Bágyi Péter azt mondta, sokan átálltak az energiahatékonyságra, energetikai beruházásokba fektettek, például napkollektorokat telepítettek.

„Nyáron főleg a klíma viszi a pénzt, de ahol megy a klíma, ott vendég is van. Augusztus közepére eddig 15 százalékkal kevesebb foglalás érkezett 2022 azonos időszakához képest, de sokan még gondolkoznak a külföldön, Balaton vagy éppen a mi régiónkon. A nyár még rendben lesz, de a téltől rettegnek a vendéglátósok, hiszen egy hotelben hónapokon keresztül állandó szinten kell tartani a hőmérsékletet. Ezért sokan a szezonális, csak tavaszi-nyári nyitvatartáson gondolkoznak” – emelte ki.

Az elnök a munkaerőhiányról azt mondta, már tavaly is érezték, de most csúcsosodik ki. Pizzériáknak, szálláshelyeknek egyaránt szükségük van extra emberre, s akiknek az egész éves nyitvatartás miatt nincs állandó személyzetük, nincs meg a megfelelő munkaerőállományuk.

„Sokan visszamennek külföldre, és nemcsak a pénz miatt, hanem, mert ott alakították ki az életüket” – tette hozzá az elnök.

Komoly probléma a szakképzett munkaerő hiánya

2022-ben a vendéglátóüzletek forgalma 1913 milliárd forint volt, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de néggyel kevesebb, mint 2019-ben. A vendéglátóhelyi forgalom 90 százalékát adó kereskedelmi vendéglátás volumene 4,8 százalékkal elmaradt a járvány előtti, 2019. évitől, a munkahelyi vendéglátásé viszont 3,9-cel meghaladta azt – írta jelentésében a Magyar Vendéglátók Ipartestülete.

Az előzetes adatok alapján a turizmusban foglalkoztatottak száma 2021-ben 400 ezer fő alá csökkent. A legtöbben továbbra is a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak mintegy harmada. A negatív gazdasági folyamatok hatására az üres álláshelyek száma és aránya valamelyest mérséklődött, de a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is komoly problémát jelent az ágazatban. A vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60 százalékát.