A modellváltás egyik eredménye: negyven százalékkal többen jelentkeztek a Miskolci Egyetemre

A kormány biztosítja a Diósgyőri vár elkészültéhez a forrásokat, a városnál „pattog a labda", szakértők statikai véleményére nagy szükség lenne – mondta portálunknak Varga Judit igazságügyi miniszter. A tárcavezető hatalmas lehetőségnek tartja Miskolc és a régió számára, hogy a kormány a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögbe tervezi terelni a beruházásokat. Varga Judit szerint az egyetemi modellváltásának már láthatóak az eredményei, például: a Miskolci Egyetemre jelentősen nőtt a jelentkezők száma.

A brüsszeli nyomásnak eleget téve az egyetemek alapítványaiban ülő politikusoknak le kellett mondaniuk a kuratóriumi tagságukról. Ön az elnöki pozíciójáról volt kénytelen. Most mégis az egyetemen beszélgetünk. Mit csinál itt? 

 A volt professzorom meghívásának eleget téve vendégelőadóként közigazgatási jogi órát tartottam.

Fükő László vette át az ön helyét az elnöki székben, az új tag pedig Világi Oszkár lett a kuratóriumban. Őket és az egyetemet akarja a jövőben támogatni, s ha igen, hogyan?

Ez természetes! Hiszen a miniszteri megbízatásom átmeneti, egyszer véget ér, de a miskolci születés és szív az örök. A jövőben is segítem az alma materemet. Ez egy fricska is a balliberális ellenzéknek, hiszen most már nem kapok napi két közadat-igénylést, hogy mit és mennyit dolgozom. Holott, éjjel-nappal azon jártak a gondolataim, hogyan lehet jobbá és versenyképesebbé tenni az egyetemet. Fükő László remek és elkötelezett szakember, folytatni fogja azt az építkezést, melyet a modellváltással elkezdtünk.

Mennyire tartja jó szakembernek Világi Oszkárt? 

Mint a Slovnaft vezére kiváló szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatokkal bíró, a gazdaságban és humánpolitikában is jártas felvidéki magyar szakembert ismertem meg benne, aki a céljait nemcsak megfogalmazza, de el is éri. Igazi menedzser, akinek szintén fontos az egyetem sikere.

Miközben Brüsszel elvárja hazánktól, hogy a kuratóriumokban ne üljenek politikusok, máshol mégis vannak hasonló rendszerek. Mit szól ehhez?

A jogállamisági vitákban egy vaskos dossziém van arról, hogy más országokban, „hogy néz ki” a bírósági vagy ügyészségi rendszer, miközben a magyar az egyik legjobb és legfüggetlenebb. Említhetem a vagyonnyilatkozati elvárásokat is. 

Ennek egyik jó példája az Erasmus-program (amely lehetővé teszi egyebek mellett a hallgatók külföldi tanulmányait is – a szerk.) kapcsán is diszkriminálják a magyarokat, amiért a hallgatók haragszanak is az Európai Bizottságra.

Mi lesz az Erasmus-programmal? 

Az érintett egyetemek rektorai összefogtak és pert indítottak. Érzi is az Európai Bizottság, hogy túllőtt a célon.

Az alapítványi működés bevezetésének vannak már látható eredményei?

Nem hivatal mondja meg – bürokratikusan -, hogy mit kell tenni, hanem az egyetemek önállóan, maguknak határozzák meg az irányokat, hiszen ők jobban tudják, merre kell haladni. Egyre többen veszik észre, hogy van értelme a szemléletváltásnak! 

A teljesítményértékelés alapján pedig jobban és reálisabban díjazhatják a dolgozóikat, továbbá a regionális felelősség is erősödik. Fejlesztésekre, korszerűsítésekre is több pénz jut. Az egyik legnagyobb eredménye a modellváltásnak, hogy idén negyven százalékkal nőtt a Miskolci Egyetemre jelentkezők száma.

Mennyivel nőtt a bevétele a Miskolci Egyetemnek? 

Két és félszeres lett a költségvetése.

A hallgatók számára milyen pluszt jelent az irányváltás? 

Minden róluk szól! Jobb, versenyképesebb, a piac elvárásainak megfelelő képzést és diplomát kapnak. Célunk, hogy belátható időn belül a világ száz legjobb egyeteme között legyen legalább egy magyar, Európában pedig a száz legjobb között legalább három.

Mi kell(ene) ahhoz, hogy néhány magyar egyetemet mondjuk a Harvarddal, Cambridge-dzsel, Oxforddal, a Yale-lel, a Sorbonne-nal egy napon említsenek? 

Mi nem olyan szerencsés sorsú társadalom vagyunk, ahol a magántőke évszázadokkal korábban felépít egy-egy egyetemet, rendszert. Nálunk az évszázadok alatt rendszeresen újjá kellett építeni az országot. A sikeres egyetemek működéséből lehet, és kell is merítenünk, például, hogy működésükben érdekeltek legyenek a vállalkozások és az adott város. Nekünk egy jó egyetemet kell csinálnunk, jelentős a regionális felelősségünk is: vármegyénkben élő számtalan családnak ugyanis nem mindegy anyagilag sem, hogy ide járatják a gyermekeiket, vagy az ország másik felébe.

A kormányzati tervek szerint a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszöget célozták meg, vagyis ide terelik a gazdasági beruházásokat. Mit vár ettől? 

Miniszterelnök úr a szívemből beszélt! Hatalmas a verseny a befektetőkért a szomszédos országokkal, ez egy hatalmas lehetőség Miskolcnak és a régiónak.

A Diósgyőri vár készen lesz időre, a plusz munkákra lesz pénz? Nemrég levonult az építőcég.

A városnál „pattog a labda": a szakértők statikai véleményére nagy szükség lenne. A kormány biztosítja a forrásokat, tehát ha rajtunk múlik, rendben lesz minden.

Nemrég Magyarországra látogatott az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának küldöttsége. A képviselők a villámlátogatás során szerettek volna megismerkedni – az általuk fogalmazva - a korrupciós veszélyek miatt indított jogállamisági eljárás fejleményeivel. Az Igazságügyi Minisztériumban is fogadták őket. Milyen tapasztalatokkal tértek haza? 

A szokásos kutyakomédia zajlott a látogatás három napjában. Az ok: az EP-nek nem osztottak lapokat bizonyos eljárásokban, a kondicionalitási eljárás felelősei nem ők, hanem az Európai Bizottság, akikkel tárgyalunk is. Az EP viszont a média által és egyéb más módon nyomás alatt tartja a Bizottságot. Megbízatásuk, szerepük politikai, jönnek a választások és nehéz helyzetben vannak. Azt mondták Magyarország korrupt állam – ami egyébként nem igaz –, megcsináltuk Európa legjobb intézményeit (pl. Integritás Hatóság), azt mondták, nem függetlenek a bíróságok – ez sem igaz -, megcsináltuk, amit kértek. Csapdában vannak, mert letagadni nem tudják, hogy megcsináltuk.

Látszódik a fény az alagút végén? 

Azt gondolom, igen. Ugyanis egész Európa számára kezd világossá válni, hogy ez nem más, mint politikai játszma a részükről.

Egy átlagember nehezen tud eligazodni… 

…valóban, sokszor én sem Brüsszelen (nevet).
Egy átlagember nehezen tud eligazodni, hogy most jönnek majd az uniós pénzek, vagy sem. Jönnek? 

Lesz pénz, hiszen ez minden uniós országnak jár. Az EP politikai nyomása nehezebbé teszi a helyzetet, a bizottságnak meg kell találnia azokat a taktikai lépéseket, módokat, hogy kifizesse a pénzeket, hiszen teljesítettük a feltételeket.

A visszatartott források mennyire hiányoznak a kasszából? 

Utólagos finanszírozásról beszélünk, két év múlva esedékes pénzekről, úgyhogy addig bőven rendeződik a helyzet.

Nemrég az alábbi közleményt adta ki: „az orosz-ukrán háború kitörése óta az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogai tovább csorbultak”. Mire gondolt pontosan? 

150 ezer kárpátaljai magyar nevében fogalmaztam meg a közleményünket. Az új ukrán kisebbségi törvény egy hatalmas visszalépés, sérül többek között a nyelvhasználati jog, ami sérti az ott élő magyar emberek jogait. Mindez egy olyan országban született meg, amely európai uniós tagságot szeretne. Nekem az a feladatom, hogy a nemzetközi és európai standardokat számon kérjem, és amikor a magyar kormány azt mondja, vannak feltételek Ukrajna uniós csatlakozásához, akkor nem a levegőbe beszél.

Ebben az EU vezetése részéről nincs kettős mérce? 

Erről órákat tudnék beszélni. 

Mit szól ahhoz, hogy Moszkva „barátságtalan országgá” nyilvánította Magyarországot?

Mind a 27 uniós tagállammal ezt tette. Ez a szankciós politikának és az európai fősodor magatartásának a következménye. A lépés orosz üzenet az EU felé. A magyar alapálláspont, hogy elítéljük az agressziót, de az egy másik kérdés, hogyan reagálunk rá. Mi a mielőbbi békét szorgalmazzuk, és nem szállítunk fegyvert senkinek. A kardinális kérdésekben pedig mindig kikérjük és meghallgatjuk az emberek véleményét. Döntéseinknek ez az origója. Ez is az egyik oka, hogy zsinórban már négyszer nyertük meg a parlamenti választásokat, ráadásul kétharmaddal. 

A nemzetközi szintéren is ez és a nemzeti konzultáció eredményei alapján vívjuk meg csatáinkat.

De a kétharmad és a kormányzati egység még nem jelentheti azt, hogy minden ügyben önöknek van igaza, nem gondolja? 

Egyfelől, ahogy mondtam, a nagy kérdésekben mi mindig megkérdezzük a magyar emberek véleményét. Ilyen például a migráció, a háború, az energiapolitikai szuverenitás vagy a gyermekvédelmi törvény. Másfelől a parlamenti választások előtt mindig „felírjuk a zászlónkra”, hogy mit fogunk képviselni. Az emberek a tapasztalataik és a megfogalmazott új célok mellé teszik le a voksukat. Lehet, hogy vannak néha hibák, hiszen csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, de összességében a magyar emberek érdekében végezzük a munkánkat.

Covid, migráció, háború, energiaválság – csak néhány tétel, amely megnehezíti, kihívások elé állítja a kormányzást - ellenére úgy tűnik, a kormány és a Fidesz-KDNP népszerűsége töretlen. Ezt minek tudja be? 

Attól, hogy vannak átmeneti nehézségek, még az elveinket, céljainkat nem adjuk fel.

Például? 

Mondok néhányat: rezsivédelem, családpolitika, nemzetpolitika, munkahelyteremtés és -megőrzés. A választók pedig ezt látják, és méltányolják!

Durván egy év múlva európai parlamenti választások, idehaza önkormányzati választások lesznek. Mire számít?

Európában konzervatív fordulatra. Én felírnám a zászlónkra: no migration, no gender, no war! – és függetlenül attól, hogy ki kivel van, ezen elvek mentén egy közös politikát alakítanánk ki, aztán lehet „frakciózni”, mert nem szabad megosztani a jobboldalt. Idehaza pedig azt láthatjuk, hogy ahol baloldali városvezetés van, ott felélték a korábbi felhalmozott megtakarításokat, lezüllesztették a településeket, nincs jövőképük. Mindezek ismeretében az önkormányzati választásokon is a szavazók bölcsességében bízom!