Iskolapadtól búcsúzó zenészek és táncosok

A végzősök elsőként az iskola előtt tettek egy kört, hogy így vegyenek búcsút az intézménytől, majd megkoszorúzták az intézmény oldalán lévő, Bartók Bélára emlékeztető márványtáblát. A végzősöket, Fehér Zsolt igazgató bocsátotta útjára és kijelentette a búcsúzók „bartókos” korszaka ezennel lezárult és egy új fejezet kezdődik.  

"A magyar népmesékben, amikor elérkezik az idő, a legkisebb gyermek felcseperedik, vállára vándortarisznyát raknak, elhangzik három kívánság, melyet ha a hős megszívlel és követ az út során, biztosak lehetünk benne, a mese jó véget ér – mondta az igazgató. Majd folytatta, „ha követjük a mese dramaturgiáját, akkor most hangozzék el a három kívánság”- mondta. Első kívánság, melyet a végzősök számára ad, hogy „Ismerd meg önmagad!” Majd hozzátette, azt kívánja, hogy fedezzék fel önmagukat volt diákjai, próbálják ki a sors adta minden lehetőséget. Nincs teljes élet, aha céltalanul végigrohannak majd rajta. Második kívánságként azt mondta „Ne félj a napba nézni!”és hozzátette, sose elégedjenek meg a középszerűséggel, az élet nem lemondások és megalkuvások sorozata és ne féljenek s kihívásoktól az álmaik megvalósításától, legyenek bátrak merész terveket szőni. A harmadik kívánság pedig „Keress és találj társakat”, hiszen egyedül nagyon nehéz. „Társat találni úgy lehet, hogy hagyod magad megtalálni” – emelte ki az igazgató. És azt kívánta a ballagó diákoknak, hogy az ő meséjük is jól végződjön.

Fiatal felnőttek lettek 

Majd Csehi Dorina 11. osztályos tanuló egy idézetet adott útravalóul a végzősöknek és néhány közös emlék képét villantotta fel, majd ígéretet tett arra, hogy méltó módon fog osztályával a negyedikesek helyére lépni. 

A végzősök nevében szóló diák pedig elmondta, hogy gyermekként érkeztek az iskola falai közé, de fiatal felnőttként lépnek ki rajta. Majd megköszönte a szülők és tanáraik a támogatást. Majd néhány hasznos tanáccsal látta el alsóbb évfolyamos társait a jövőre vonatkozóan.