Önmegtagadás és bűnbánat – bordóban a székesegyház

A görögkatolikus egyházban két nappal hamarabb kezdődött a nagyböjt, mint a római katolikus egyházban, és az étkezési tilalmak is szigorúbbak. 

A hétfő a legszigorúbb 

– Húsvét előtt hét héttel és hétfői napon kezdődött a nagyböjt a görögkatolikus egyházban, és a virágvasárnapot megelőző pénteken ér véget. Utána következik a Lázár-szombat, amikor Lázár feltámasztására emlékezünk. Ez már örömünnep, és a pap fehér vagy arany ruhát ölt magára – mondta Szemerszki Mihály, a Búza téri görögkatolikus székesegyház parókusa. – A hamvazószerdának nincs különösebb jelentősége, hamvazkodást sem tartunk. A nagyböjtöt közvetlenül megelőzi a vajhagyó vasárnap, aztán a húshagyó vasárnap, majd a tékozló fiú vasárnapja, a vámos és fari­zeus vasárnapja, valamint Zakeus vasárnapja. Ezek is böjti napok, annak ellenére, hogy szombaton és vasárnap böjtön kívüli istentiszteleti rendet tartunk a templomban. Az első hétfő szigorú böjti nap. Ekkor semmiféle állati eredetűt nem eszünk. Szerdán és pénteken hústilalom van. A többi pedig bűnbánati nap, amikor csak választhatóak az étkezési megvonások, helyette lehet például többet olvasni a Szentírást. 

A húsvétra készít fel 

Az étkezési szabályok azért léteznek a görögkatolikus egyházban, hogy a lelki megújulást segítsék. 

– Nagyböjt első szerdáján az esti szertartásunkban egy Izaiás prófétától vett idézet megfogalmazza, hogy mit jelent számunkra a böjti idő: „Törd össze a jogtalan bilincseket, és oldd meg az iga köteleit! Bocsásd szabadon az elnyomottakat, törj össze minden igát! Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba. Ha mezítelent látsz, öltöztesd föl, és ne fordulj el embertársad elől!” (Iz. 58, 6b-7) A nagyböjt a húsvéti gyónásra való felkészítés is, amikor bűnbánatot tartunk és igyekszünk változtatni, de Jézus útmutatására nem látványosan. Nagyhéten pedig Krisztus szenvedésére irányul a figyelmünk – fejtette ki az atya. 

Nincs Szent Liturgia 

A keleti egyház szerint a húsvéti ünnepkör és a nagyböjt a csúcsa a kereszténységnek.

– Szertartásainkban nagyon nagy különbség van a böjti rendben. Hétfőtől péntekig nem tartunk Szent Liturgiát, ami a böjt kifejeződése. Helyette a reggeli és esti zsolozsmát végezzük hangsúlyosabban. Szerdán és pénteken előszenteltek liturgiája van, amikor az előző vasárnapról megmaradt szentséget osztjuk ki a híveknek. Ilyenkor sokan ellátogatnak a templomba, mert részesülhetnek Krisztus testében és vérében. Sajátos dolog, hogy nagyböjtben rengetegszer mondjuk az Alleluját, ami a római katolikusokra nem jellemző, ők elhagyják ezt. Számtalan metániát, azaz tiszteletadást végeztet velünk a keleti egyház, mint amilyen akár a földig való meghajlás. A templomban pedig a piros és a bordó szín jelenik meg a papok ruházatában és az oltárterítőknél, amelyek a vértanúság és a bűnbánat színei – magyarázta a parókus.