Fogyóban a Bodrogköz lakossága

A Bodrogköz népességének alakulásáról tartott előadást dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója azon a cigándi konferencián, ahol a szlovákiai és magyarországi Bodrogköz mind az 55 települése a saját jövőjük alakításáról tanácskozott. 

Történelmi kalandozás 

A Bodrogköz földrajzilag, közigazgatásilag és település szerkezeti szempontból is érdekes terület – közölte előadásában dr. Tamás Edit. A három folyó által körbezárt terület a történelmi Magyarország részeként – Viss, Zalkod és Kenézlő kivételével – Zemplén vármegyéhez tartozott. A három település Szabolcs megye része volt – tette hozzá. Az egységes Bodrogköz egyházi központja és legnagyobb települése sokáig a ma Szlovákiához tartozó Lelesz, legnépesebb pedig mezővárosként Királyhelmec volt – idézte fel. 

Az előadó az 1869-es népszámlálási adatoktól indult el abban a történelmi kalandozásban, amely során a Bodrogköz legnépesebb és legkisebb településeinek sorsát is felidézte a hallgatóságnak. Érdekesnek nevezte, hogy a már említett Lelesz és Királyhelmec kivételével a térség legnépesebb települései mindig az Alsó-Bodrogköz, vagyis a mai Magyarország területén helyezkedtek el, a Felső-Bodrogközben általában kisebb létszámú falvak jöttek létre. Hasonló módon jól elhatárolhatóak voltak a települések felekezeti hovatartozás szerint is – folytatta. A déli területeken inkább a protestáns (református) vallás terjedt el, esetenként ők adták egy település lakosságának akár nyolcvan százalékát is. Az északi vidéken pedig inkább a római katolikus vallás volt a domináns és néhány településen a görögkatolikusok is megjelentek. Mindez annak köszönhető, hogy a mocsarak lecsapolásával hatalmas művelhető területek jöttek létre az Alsó-Bodrogközben és ennek következtében lakosság beáramlás is történt a térségbe, megjelentek például a ruszinok – hangzott el. Később, a századfordulón a térséget is érintette a nagy kivándorlási folyamat az újvilág felé, amit a Bodrogközben a földparcellák aprózódása, és a szegénység mellett korabeli dokumentumok szerint az is előidézett, hogy azokban az években rendkívül kemény hideg hőmérsékleteket mértek, amely miatt az ősszel elvetett magvak megfagytak a talajban. Így a termés egy része is odaveszett – közölte dr. Tamás Edit. Kiemelte: ezek ellenére a huszadik század elejére összességében növekedett a népesség a térségben. 

Érdekességek 

Már lapunkban is megírtuk, hogy 100 éve egyesült Kis Czigánd és Nagy Czigánd, aminek eredményeként létrejött a ma ismert Cigánd, a magyarországi Bodrogköz városa, járási székhelye. Ezzel kapcsolatban dr. Tamás Edit kifejtette: több település is egyesült a Bodrogközben az idők folyamán. Érdekességként jegyezte meg, hogy egy nagy népességű, ötezer lakost meghaladó település jött létre Cigánddal, ám korábban mindig Kis Czigánd volt a népesebb. Hasonló volt mindig a helyzet a ma Szlovákiához tartozó Kisgéres és Nagygéres esetében is, ahol mindig Kisgérest lakták többen. A lakosság létszám alakulása tekintetében az előadó különlegesnek nevezte Láca és Cséke esetét, a két település a 20. század derekán Lácacséke néven egyesült. Ekkor egy bőven ezer lélekszám feletti település jött létre, ami alig fél évszázad alatt a harmadára csökkent. Felsőberecki ezzel szemben száz év alatt is meg tudta tartani népességét, önállóságát, holott egy kistelepülésről van szó, a hozzá hasonlókat általában más településekhez csatolták – mondta a múzeumigazgató. 

Nagyüzemek elszívó hatása 

Felidézte azt is, hogy a második világháború után kettévált az Alsó- és Felső-Bodrogköz története. A magyarországi területeken a kistelepülések egy részének a lakosságszáma apadni kezdett, de a nagyobbak körülbelül az 1960-as évekig még növekedtek. A téeszesítési folyamatok azonban szűkítette az addigi kisgazdaságok által nyújtott unkalehetőségek körét és a környező, valamint a távolabbi városokban (Miskolcon, Sátoraljaújhelyben, Kazincbarcikán) létesült nagy ipari üzemek is elszívták a munkaképes lakosság jelentős részét. Nagy vérveszteséget szenvedtek el a legnagyobb, esetenként több ezres lakosságszámú települések, például Tiszakarád, Cigánd, Ricse, vagy Zemplénagárd Ez a folyamat ráadásul felszaggatta a bodrogközi falvakban évszázadokon át kialakult társadalmi egyensúlyt is, amely korábban újratermelte a helyi értelmiséget is – idézte fel az előadó. Ekkor kezdődött el a magyarországi Bodrogköz gyakorlatilag máig tartó népességfogyása, amelyben a kilencvenes évek elején történt megtorpanás, amikor a korábban elszívó hatással bíró valamikori szocialista nagyüzemek megszűntek. 2001 után azonban ismér komoly népességcsökkenés indult el a kistérségben – fogalmazott dr. Tamás Edit.