Kijár a védelem a miskolci Erdély-mozaikoknak

Erdély Miklóst (1928-1986) a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő és sokoldalú alkotójaként tartja számon a művészettörténet. A fotómozaik technikát saját maga fejlesztette ki. Boros Géza Artmagazinban megjelent írása szerint nem tudni pontosan, hány mozaikmunkája valósult meg Magyarországon. Erdély Miklós egy 1973-as levelében 1967-től addig háromezer négyzetméternyiről tesz említést. 

„A legjobb állapotú fotómozaikok Miskolcon találhatók” - jelzi az Artmagazin. „A Búza térnél lévő Bor-Is borozóban eredeti pompájukban csodálhatjuk meg a belső dekorációt, a diósgyőri Eszem-iszom bisztróban a többszöri belső átépítés ellenére is épen megmaradtak a mozaikborítású falak” - 2014-ben ez még így lehetett. 

Napjainkban az Újgyőri főtér közelében található egykori Eszem-iszom falán színezett gipszkarton borítás látható. A napokban azt hallottuk a helyszínen, hogy e mögött még megvan a mozaik, de nem illett a helyiség új dizájnjához, ezért takarták le. A Bor-is értékesítésre vár, a poros üvegű ajtón betekintve azért szerezhetünk némi benyomást az alkotás szépségéről.

Erdély Miklós fotómozaik-munkáira egyébként már korábban, 2008-ban Zemlényi Attila főszerkesztése alatt éppen a két miskolci mű kapcsán hívta fel a figyelmet a Műút folyóirat, Müllner András tanulmányát közreadva, dokumentálva: megőrzésre és megmutatásra érdemes alkotásokról van szó.

A Bor-is és az Eszik-iszik? néven emlegetett miskolci mozaikok a Köztérkép.hu oldal információi szerint helyi műemlékvédelem alatt állnak. Nyilvánosan elérhető helyi-önkormányzati adatbázisokban ugyanakkor ennek nincs nyoma. 

Ezért próbáltuk tisztázni a városházával, mekkora az esélye, hogy megmaradjanak és ismét láthatóak legyenek a miskolci Erdély-mozaikok. 

Borkuti László tanácsnok - számára is személyes fontosságú ügyként - arról biztosított, hogy mindent megtesz ennek érdekében. Hogy mi ez a minden, ami a lehetőségében áll – ez számára is tisztázásra vár.

Közérdekű adatigényléssel fordultunk a polgármesteri hivatalhoz, az alábbi kérdésekre várva választ: „Megfelel-e a valóságnak, hogy Erdély Miklós két mozaikja helyi műemléki védettséget élvez?

Mit jelent és mire terjed ki a két mozaik esetében a védettség? Mit nem tehet ezekkel a helyiség bérlője/tulajdonosa?”

Bérbe adják, mozaikostól

Ignácz Dávid jegyző válaszolt: Miskolc önkormányzata 2008-ban (a Műút idézett lapszámának megjelenési évében – a szerk.) megindította a mozaikok védetté nyilvánításához kapcsolódó eljárást, ám ez mostanáig nem vezetett eredményre, így ebben a pillanatban Erdély Miklós két munkája nem áll a műemléki értékeket érintő oltalom alatt.

A történet itt nem ért véget: 2019-ben az önkormányzat újabb védési javaslatot terjesztett elő, melynek nyomán a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya megindította a védési eljárást. A jegyző úgy tudja: a Bor-is esetében csupán a védettséget kimondó határozat megküldése van hátra – ennek az átfutási idejét a közigazgatásban zajló átalakítás lassíthatja, olvastuk a jegyző levelében.

Jelenleg Miskolc önkormányzatának célja a Miskolc, Ady Endre utca 20. szám alatti ingatlan bérleményként történő hasznosítása. A bérleti felhívásban, az esetleg létrejövő bérleti szerződésben egyaránt köteleznék a jövőbeni bérlőt a falakon és a kiszolgálópulton végigfutó mozaik, továbbá a bútorzat és egyéb berendezési tárgyak állagának megóvására, biztosítva ezzel a védettséget az azt kimondó határozat – remélhetőleg mielőbbi – kiállításáig – tudatta Ignácz Dávid. A környéken tudakozva is azt hallottuk a helyi változásokat figyelemmel követő embertől: ennek híre van, már most úgy tudják: a Bor-is mozaik megőrzése a bérlet feltétele. 

A Miskolc, Vasgyár út 13. alatt, magántulajdonban lévő ingatlan – a volt Eszem-iszom bisztró – belső falán futó mozaik esetében is lehetőségeihez mérten törekedni fog az önkormányzat, hogy az mielőbb a kulturális védelem oltalma alá kerülhessen – Ignácz Dávid szerint.

Az nem derül ki a jegyzői levélből, hogy pontosan mit jelentene a védelem. 

A fejleményekre visszatérünk.