Galambvárás Bálint-napon

Három évtizede, a rendszerváltozás óta érkezett Magyarországra angolszász területről a Valentin-nap mint a szerelmesek ünnepe. Friss, kortárs jelenség, amelynek terjedése a tömegkommunikációnak köszönhető. Viszont a Bálint- vagy a Valentin-nap időpontja egyháztörténeti gyökerekre vezethető vissza.

– A magyar kultúrában két olyan ünnep van, amit divatnak nevezhetünk, mert még túl fiatal ahhoz, hogy népszokásnak mondjuk. Az egyik ilyen a halloween, a másik a Valentin-nap – jelentette ki Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum néprajzosa. – Mindkettő az angolszász világ rendszerváltozás utáni népszerűségéhez kapcsolódik. A média és a filmek csatornáin keresztül szereznek tudomást az emberek arról, hogy az amerikaiak és az angolok hogyan ünneplik a Valentin-napot, és nálunk is elterjedt. A magyar néphagyományban ehhez hasonló szokás volt a májuskosár ajándékozása, és télen a fonóba érkező legények kedveskedése maguk készítette háztartási tárgyakkal.

Szerelmesek segítői

Az ünnep Szent Bálint vagy Szent Valentin emléknapjához, február 14-hez kötődik.

– A római katolikus segítőszent kultusza valójában három történelmi személyhez kapcsolódik. Az egyik a 3. században élt Római Szent Bálint áldozópap, aki egy pogány katonatiszt vak lányát meggyógyította. Ennek hatására a katonatiszt családja keresztény hitre tért, amiért a keresztényüldözések időszakában Bálintot lefejezték.

– Búcsúlevelében azt írta az általa meggyógyított lánynak, hogy „a te Bálintod!”. Innen ered a Valentin-napi üdvözleteknek ez a szófordulata. A vele összeolvadt alak Terni Szent Bálint püspök, aki szintén a 3. században élt.

– A róla fennmaradt legenda szerint titokban összeeskette a pogány és keresztény fiatalokat. Továbbá fiatal katonákat még bevonulásuk előtt összeadott a szerelmesükkel. Ez a római hadseregben tiltott volt, amiért a püspök vértanúságot szenvedett – ismertette az etnográfus.

A harmadik Bálint nevű szent tisztelete Magyarországon is elterjedt.

– Az 5. században élt Passaui Szent Bálint püspök. Neki nincs szorosabb köze a szerelmesekhez. A délnémet és osztrák területeken végzett hittérítő tevékenységet a germán törzsek körében.

– A 6. századtól kezdték tisztelni a keresztény hitre tért németek, és Magyarországra is erről a vidékről érkezett el a római kereszténység.

– A 12. században felnyitották a koporsóját. Ekkor találták meg azt az ólomtáblát, amely életútját tartalmazza. A Kárpát-medencében főként a felvidéki és szepességi németség, illetve a palócság kérte közbenjárását a nyavalyatörés gyógyításához. Ennek elhárítása érdekében Valentin-keresztet viseltek a nyakukban a hívek.

– A megyénkbeli Hangonyban, Szegeden és a mohácsi sokácok körében tavaszváró hiedelmek kapcsolódtak ünnepéhez. Az egyik ilyen, hogyha visszajön a vadgalamb Bálint-napon, az már a tavasz jele – mondta a néprajzkutató.

(A borítóképen: Szent Valentin, ahogy egy ikonon ábrázolják)