Elhozták hozzánk az európai kereskedelem alapjait

Talán a legnagyobb miskolci lokálpatrióták sem ismerik pontosan a görögök tevékenységét, helytörténeti szerepüket, pedig megjelenésük komoly változásokat hozott városunk életében. Ez a népcsoport hozta el hozzánk az európai kereskedelem alapjait, és megjelenésével Miskolc a kereskedővárosok útjára lépett.

A XVIII. század eleje még homogén, református közösségként érte Miskolc lakosságát. A Rákóczi-szabadságharc, az 1709–1710-es pestisjárvány, a kereskedők – zsidók és görögök – és persze a Habsburgok által irányított erőszakos ellenreformáció megváltoztatta a város etnikai és vallási összetételét, kulturális jegyeit.

Odahagyták Moszkopoliszt

A görög kereskedők több hullámban érkeztek Miskolcra. Az 1699-es karlócai béke után volt az első menekülthullám kezdete. Muszae, Saguna, Grabovszki, Pilta, Popa, Dimcsa, Dona, Csuhandarosz, hogy csak néhány családnevet említsünk. Ortodox egyházközségük szerint már éltek 1687-től a városban, ami valószínűleg a legelső kereskedők Miskolcra érkezését jelöli, bár találtam olyan forrást is, ami azt írta, hogy ez a dátum csak a Magyarországra érkező első kereskedők megjelenését jelzi. Nagy részük a mai Albánia területén lévő, Voskopoja – Moszkopolisz – nevű városból, illetve a környékéről származott. A mára jelentőségét teljesen elveszítő település fénykorában 80 ezer embernek adott otthont. Lakosai arománok, albánok, görögök, törökök és bolgárok voltak. Azért indultak útnak kereskedő, kézműves lakosai, mert nem akartak tovább muzulmán területen élni, és a vagyonukat megforgatva még több pénzt szerettek volna keresni.

Az első családok még határozottan a visszatelepülés reményével – az oszmán fennhatóság megszűnésének illúziójával – kezdték el itteni életüket. Amikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, politikai okokból támogatták az ortodoxokat. A törökök azért hagyták meg a vallásszabadságot, hogy könnyebben tudjanak uralkodni – ez Magyarországon is így lesz a későbbiekben – a leigázott népeken. Az egyház kiszolgálta ugyan a török hatalmat, eközben azonban összetartó erőnek is bizonyult a balkáni népek körében, hiszen megőrizte kultúrájukat, hagyományaikat. Ebben az olvasztótégelyben a görögök, az örmények és a zsidók foglalkoztak kereskedéssel.

Moszkopolisz mellett egy kisebb, de domináns csoport Ohrid környékéről – ma Macedónia része, és inkább albánok lakják – származott. Ezért nagy volt a tisztelete körükben ohridi Szent Naumnak. Ő Szent Cirill és Metód tanítványa volt, és a miskolci ortodox templomban is megtalálható a képe. Naum a bolgárok misszionáriusa volt, és Bulgária hét apostola között tartják számon.

A kereskedők legkisebb csoportja – a valóban görögök – Edirne, magyarul Drinápoly környékéről került hozzánk.

Európában Bécsben, Pesten, Odesszában, Bukarestben, Triesztben, Marseille-ben, Amszterdamban alakultak ki görög kompániák.

Nézzük meg, mit mond Pringosz görög kereskedő a kirajzásuk kezdetéről:

„Mindent nem lehet a török uralom alatt megvalósítani. Rendezetlen, nincs igazságszolgáltatás […] a török csak jogtalanságot és fosztogatást ismer.”

(Jobbágy Nóra szakdolgozata a miskolci görögségről – II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Helyismereti részleg)

Szoros kapocs volt közöttük a vallásuk

Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon, Tokajban, Diószegen, Világosváron, Eszéken, Pesten, Péterváradon és Kecskeméten működtek a leggazdagabb kereskedőtársaságok Magyarországon. Miskolc polgársága vegyes érzelmekkel fogadta az érkezőket. A köznép cincárnak nevezte őket, de találkozhatunk a vlach, macedovlach és macedoromán elnevezéssel is. Ez a görögnek nevezett népcsoport – ahogy fentebb említettem, a ténylegesen görög közöttük elég kevés volt – az indoeurópai nyelvet csak egymás közti kommunikációra használta. A miskolci kereskedők túlnyomórészt arománok voltak, de voltak köztük albánok és bolgárok is. Egymás között a saját nyelvükön beszéltek, és a szoros kapocs a vallás volt közöttük.

1769-ben városuk – Moszkopolisz – szinte teljesen elpusztult egy török támadás következtében, így a visszatérés halvány reménye is szertefoszlott a menekültek számára. A századfordulón megjelentek a szerb – a magyarok rácoknak hívták őket – kereskedők is közöttük. Ez a vegyes etnikumú, kereskedelemmel és kereskedéssel foglalkozó ortodox vallású összetartó közösség az általuk jól ismert kereskedelmi utakat használva szép kis vagyonra tett szert. A Török Birodalom területéről hozott áruikat Magyarországon adták el nagy haszonnal. A karavánjaik útvonalán pihenőhelyek várták őket, így alakult ki Görögszállás, Görögtanya és számos más település.

Az 1720-as évektől kezdve fokozatosan több olyan intézkedés történt, amelynek köszönhetően kedvező feltételek teremtődtek a számukra. Ekkor már boltokat is nyitottak, és kocsmáltatással – a városi kocsmák bérbevételével – is foglalkozhattak.

1725-től vezetik Miskolcon az anyakönyvüket. Kápolnát építettek a XVIII. század húszas éveiben – a Széchenyi út 12. szám alatt állt –, amely Szent Naum nevét viselte. Kávéházak, fogadók alapításában is az élen jártak a „görögök”, ők nyitották Miskolc első kávézóját 1744-ben, majd 1750-ben megnyílik az Ujj Vendéglő. Ezek voltak az első görög alapítású „cégek” Miskolcon.

Templom a telek belsejében

A borkereskedésből is komoly szeletet hasítottak ki maguknak, ezért a városiak többször is bepanaszolták őket. Raktárakat, üzlethelyiségeket bérelhettek, boltokat, éttermeket, pékségeket, műhelyeket nyitottak, még pénzkölcsönzéssel is foglalkozhattak. Térnyerésüket csak a zsidók tudják majd ellensúlyozni. Maguk között bírót választottak, és szigorú etikai kódexük volt.

1785-ben kezdték építeni a templomukat, amely 1806-ra épült fel, és a Szentháromságról nevezték el. Kutatásaim során ellátogattam a templomba, a mellette lévő sírkertbe és a múzeumba is. A kedves idős úriember, aki kalauzolt, azzal kezdte, hogy tudom-e miért haladunk a telek belseje felé, miért ott épült a templom. Nos, a II. József által kiadott türelmi rendelet miatt nem nyílhatott utcafrontra az épülő templom, ezért az a telek belső részén található. De legalább már építhettek templomot azok a felekezetek is, melyek nem a katolikus vallást gyakorolták. A görögök ez után a rendelet után nemcsak ingatlanokat vásárolhattak szerte az országban, hanem – hűségeskü után – magyar állampolgárságot is szerezhettek.

(folytatjuk)

Források

Dobrossy István (szerk.)(Miskolc, 2000, dr. Dobrossy István): Miskolc története III/1-2

Dobrossy István (szerk.)(Miskolc, 2003, dr. Dobrossy István): Miskolc története IV/1-2

Dobrossy István: A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001, dr. Dobrossy István)

Dobrossy István–Kiss Tanne István (Miskolc, 2010, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata): Miskolc város védett síremlékei

Jobbágy Nóra szakdolgozata a miskolci görögökről (II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Helyismereti részleg)

Marjalaki Kiss Lajos: Görög kolónia Miskolcon a XVIII. században (Miskolc, 1960)

Wikipédia – Voskopoja szócikk, Pompéry János szócikk, Szent Naum szócikk

Magyar Ortodox Múzeum, Miskolc

sulinet.hu

hodigitria.wordpress.com

Görög kisebbségi önkormányzat