Újra felszabadultak a diplomák

Csakúgy, mint tavaly, a kormány az idén is engedélyezi, hogy azok a végzős hallgatók is átvehessék diplomájukat, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Az intézkedés azokat érinti, akik augusztus 31-éig sikeresen befejezik felsőoktatási tanulmányaikat.

A kormány döntését megelőzően a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) többször is kérte az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, hogy a végzősöknek ebben az évben is biztosítsa a nyelvvizsga-amnesztiát, mert a járványidőszak soha nem látott kihívásokat jelentett az egyetemistáknak. Másfél évig nem tudtak részt venni jelenléti nyelvoktatásban, és a vizsgaidőpontokat is sok esetben korlátozták vagy törölték, jelezte a HÖOK.

Pozitív visszajelzések

A Miskolci Egyetemen összesen 380 hallgatót érint a döntés, tudtuk meg M. Szűcs Pétertől, az intézmény kommunikációs vezetőjétől. Közülük a legtöbben, körülbelül 90 hallgató a Gazdaságtudományi Karon tanult, de a Gépészmérnöki és Informatikai Karon is magas azok száma, akik a záróvizsgáig nem szerezték meg a nyelvvizsgájukat. Megtudtuk azt is, hogy a járvány hónapjai alatt online zajlott az egyetemi oktatás, és ez alól a nyelvtanítás sem volt kivétel.

A Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzat örül a döntésnek, jelezte lapunknak Maksa Balázs HÖK-elnök.

– Mi is támogattuk a kezdeményezést, hiszen a miskolci intézményben is sok hallgatót érint, a célunk pedig az, hogy minél több diák érdekét képviseljük. Amikor az interneten megosztottuk a nyelvvizsga-amnesztia hírét, akkor nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett. Akadt néhány rosszalló bejegyzés is. Nyilván azoktól, akik megszerezték a nyelvvizsgát, és úgy kaptak diplomát. Az ő véleményük az, hogy ha valaki felsőfokú képzettséget szeretne, akkor legyen nyelvvizsgája is. Véleményem szerint, amikor egy frissdiplomás állásra jelentkezik, a cégek el tudják dönteni, hogy megfelelő-e a nyelvtudása az illető munkakör betöltéséhez. Vannak olyan munkakörök, ahol nincs szükség idegen­nyelv-tudásra, ott nem okoz gondot, hogy amnesztiával kapta meg a hallgató a diplomáját – vélekedett az elnök.

Hozzátette: a járvány időszaka alatt nehezebb volt nyelvtanfolyamokra jelentkezni és azokon részt venni. A nyelvvizsga nélkül kiadott diplomákkal pedig abban is segítik a hallgatókat, hogy rögtön olyan pozíciót tölthetnek be, ami felsőfokú végzettséghez kötött. Ez pedig anyagi előnyökkel is jár, indokolt Maksa Balázs.

Az első szűrőn

– Az elhelyezkedéskor a nyelvvizsga számít, és fontos dolog – jelentette ki Dabasi Halász Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense. – Minél több nyelvet tud valaki, és azokat minél stabilabban tudja használni, annál nagyobb esélye van az állás betöltésére. Azt szokták mondani, hogy nem a nyelvvizsgapapír számít, hanem a nyelvet kell tudni. Azonban elhelyezkedéskor az első szűrő alkalmával igenis számít, hogy a jelentkezőnek van-e nyelvvizsgája. A későbbiekben természetesen a tudáson van a lényeg, és nem a papíron. Azonban az a tapasztalat, hogy aki megfelelő szinten ismer egy idegen nyelvet, az a nyelvvizsgát is megszerzi.

A szakember megjegyezte, a gazdaságnak nem jelentenek különösebb előnyt a nyelvvizsga nélkül kiadott diplomák, de a hallgatók számára hatalmas könnyebbség.

Lemaradt

A nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban fordult lapunkhoz egyik olvasónk. Ő turizmus-vendéglátás szakon végzett alapszakon, de az egyik nyelvvizsgája hiányzott, így nem tudott mesterképzésre jelentkezni. Az amnesztiának köszönhetően most már jelentkezhetne, de a határidő rég lejárt. Azt kérdezte, mit tehet. Utánajártunk, és kiderült, a hallgatónak több lehetősége is van. Várja meg az augusztusi pótjelentkezéseket, hiszen lehetséges, hogy épp az övéhez hasonló esetek miatt az egyetemek hirdethetnek állami ösztöndíjas helyeket is. Ha mégsem, elkezdheti a tanulmányait szeptemberben, önköltséges formában. Azonban megvárhatja a keresztféléves jelentkezési időszakot is, akkor februárban kezdheti el a mesterképzést.

(A borítóképen: Az idén sem volt szükség nyelvvizsgára a diploma megszerzéséhez)