A zöldségek és a gyümölcsök jelölésével még mindig van gond

Tavaly július 15-től a húsáruk után a zöldségek és gyümölcsök esetén is kötelezővé tette egy kormányrendelet, hogy az üzletekben, piacokon jelölni kell a termék származási országát.

Mindenhol kötelező

A magyar termékeknél egy nemzeti trikolór táblácskát tett kötelezővé a rendelkezés, a más országokból származó termékek esetén elég az ártáblán vagy papíron jelezni, hogy honnan származik az adott zöldség, gyümölcs. A hipermarketekben már jó ideje jelölték a származási országot korábban is, a rendelet azonban tavaly nyártól már mindenhol, így például az időszakos piacok esetén is kötelezővé tette a jelölést.

Az első fél év tapasztalatai alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról tájékoztatott, hogy a hatóság szakemberei a piacokat járva gyakran szembesülnek azzal, hogy a származási ország nincs kiírva, és az esetek jelentős részében a kereskedő vagy a termelő nem is érti, miért kellene ezt megtennie. A késő őszi, kora téli időszakban különösen fontos volt ez, hiszen ilyenkor például a paradicsomból magyar, török, spanyol, vagy akár olasz, holland származású termék is egyszerre volt jelen a piacon, a vásárló részéről pedig jogos az igény, hogy eldönthesse, melyiket részesíti előnyben.

Problémás körülmények

A piaci ellenőrzések rávilágítottak arra is, hogy a zöldség-gyümölcs forgalmazás körülményei a kispiaci szegmensben a hatóság által rendszeresen, már-már „agyonellen­őrzött” helyeken jelentősen javult, ellenben ott, ahol kevésbé intenzív a hatósági jelenlét (mint a heti piacok), szinte semmit sem fejlődtek az elmúlt 3-4 évtizedben, mondhatni lesújtóan méltatlan körülmények között árusítanak zöldséget-gyümölcsöt, állapítja meg a Nébih.

„Olykor sérelmezik a kereskedők, hogy a hipermarketek és a diszkontláncok átvették a zöldség-gyümölcs forgalmazás nagyobb részét a piaci kiskereskedőktől, arról azonban nem esik szó, hogy a vásárlók jelentős része a jó minőség mellett igényesebb környezetre, vevőtájékoztatásra is vágyik, nem kizárólag az ár alapján dönti el, hol vásárol. A kisebb piacoknak is igényesebb forgalmazási körülmények felé kellene mozdulniuk, hiszen a kereskedő érdeke a vevők megtartása, illetve újak odacsalogatása” – teszik hozzá.

Keresik a hazait

Jónak tartja a szabályozást és meg is nézi a származási országot Dányi Gyuláné, akivel egy zöldséges előtt beszélgettünk.

– Ha van rá mód, akkor inkább hazai terméket vásárolok, még, ha egy kicsit drágább is. A járványhelyzetben szerintem különösen fontos, a helyi vállalkozásokat, termelőket segíteni. De egyébként sem szívesen veszek a világ végéről érkezett dolgokat, abban valahogy nincs akkora bizodalmam, mint egy hazai vagy európai termékben. Persze, amihez nem lehet másképp hozzájutni, mint a déligyümölcsök, azt azért megvásárolom – mondta.

(A borítóképen: Fotóriporterünk olyan boltot talált, ahol egyértelmű volt a jelölés)