Nem sarcolhat egy önkormányzat sem

A járványhelyzetben számos baloldali vezetésű városban új adókat, magasabb közszolgáltatási díjakat vezettek be az elmúlt több mint egy esztendőben. Például a DK-s polgármester vezette budapesti Erzsébetvárosban az építményadó összegét emelték meg, Kispesten az MSZP-s polgármester módosította a piacüzemeltetési szabályzatot, a napi helyhasználati díj harminc százalékkal emelkedett. A Magyar Nemzet arról is írt: Karácsony Gergely főpolgármester félszázalékos úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik Budapesten, amelyet az ötmilliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük egészen addig, amíg a főváros ki nem „lábal” a gazdasági válságból.

Adni kell, nem elvenni

– Most, amikor baj van, adni kell, hogy ezt a nehezebb időszakot átvészeljük, az emberek egészségét óvjuk, új munkahelyeket létesítsünk, és a meglévőket megvédjük. Ugyanis ha most adót emelnénk, akkor a pénzt elvennénk az emberektől és a vállalkozóktól. Azoktól a vállalkozóktól, akik a munkahelyeket adják, és biztosítják a családok megélhetését – hangsúlyozta megkeresésünkre Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere.

Takarékos 2021

Arra a kérdésre, hogy a megyei jogú városok egyébként hogyan tervezték a 2021-es évet a kormányrendelet megjelenése előtt, vagyis vezettek-e be új adót vagy emeltek-e adót, azt felelte: az esetek jelentős részében a városok nem vezettek be új adót.

Hónapokkal ezelőtt javasoltuk a baloldali városvezetésnek az adó- és díjstopot Soós Attila

Ugyanakkor a hírekből értesült a szövetség arról, hogy Budapesten egyes fővárosi kerületekben és vidéki városokban az önkormányzat nehézségeit az emberekre és a vállalkozókra terhelték, terhelnék. Az elnök ugyanakkor kiemelte: a 2021-es költségvetésre mindenképpen a takarékos gazdálkodásnak kell jellemzőnek lennie.

Más úton vonnak el pénzeket?

Megkerestük Miskolc városvezetését is, hogy hogyan fogadják a kormány intézkedését, de lapzártánkig választ nem kaptunk. Feltettük kérdéseinket a miskolci közgyűlésben többségben lévő Velünk a Város frakció vezetőjének, Simon Gábornak és a frakcióvezető-helyetteseknek, Hegedűs Andreának és Badány Lajosnak is: Támogatja-e a frakciójuk a kormány intézkedéseit? Tervez-e a városvezetés olyan egyéb megszorításokat 2021-re vonatkozóan, amelyeket nem érint a most bejelentett stop, például létszámleépítés, bércsökkentés, jutalmak megvonása, cafeteria visszatartása, megvágása? Választ lapzártánkig nem kaptunk, de a témára visszatérünk.

Ismert baloldali recept

A miskolci Fidesz–KDNP-­frakciószövetség kérdésünkre hangsúlyozta: üdvözli a kormány döntését, mely megtiltja Miskolc önkormányzatának is, hogy adókat emeljen, újakat vezessen be, továbbá eltöröljön meglevő adókedvezményeket. – Miskolcon a tavalyi önkormányzati választások óta nem létezik valós gazdálkodás, a szakemberek pártaktivistákra cserélésével a szakmai döntések eltűntek, milliárdos nagyságrendű lett a költségvetési hiány. Ebben a helyzetben a baloldali városvezetés a jól ismert recepthez nyúlt, megszorítások, díjemelések és hitelfelvétel jöttek, valamiből finanszírozni kell a baloldali képviselők, támogatóik és a családtagok megélhetését, záporoznak a jól fizető politikai állások, tanácsnoki díjazások, felügyelőbizottsági tagságok. Ennek forrását először a tömegközlekedés díjainak emelésével, majd a fürdő- és vadasparkbelépők áremelésével bővítették, azután jött a temetési díjak és drasztikus mértékben az önkormányzati bérlakások bérleti díjainak emelése. Párhuzamosan többmilliárdos nagyságrendű hitelfelvételről is döntött a baloldal – fogalmazott Soós Attila, a pénzügyi bizottság elnöke. Hangsúlyozta: „Már hónapokkal ezelőtt javasoltuk a baloldal által irányított polgármesternek, hogy ne emeljenek díjakat és adókat, ne adják el a város évszázadok alatt felépített-összegyűjtött vagyonát.”

A pozitív példa

Nemcsak a nagyvárosokat érinti a kormány intézkedése, hanem a kisebb településeket is. Taktaharkányban 3600-an laknak. Szemán Ákos, a település polgármestere úgy fogalmazott, hogy a térségben az adópolitikájuk az egyik leginkább vállalkozóbarát.

– A települési adót 2016-ban vezettük be, melyben adóköteles a nádas művelési ágban nyilvántartott földrészlet. A helyben működő vállalkozásokat csak az iparűzési adó terheli, amely 2007 óta 1,6 százalék. Tudjuk, hogy a települések nagy része 2 százalékban határozza meg az iparűzési adót, és bár nem tartozunk a gazdag települések közé, nem kívánunk nagyobb terhet rakni a vállalkozásokra – mondta a polgármester. Kiemelte: az egészség megőrzése, a betegek meggyógyítása mellett a legfontosabb a munkahelyek, az emberek megélhetésének védelme, ezt pedig mindenképpen elősegíti, ha a cégek adóterhei nem nőnek.

(A borítóképen: Megszaporodtak a tanácsnoki állások, miközben számos városi szolgáltatás drágult)