Mi szemnek, szájnak kellemes

„Én eddig minden alkalommal kijöttem a kiállításra, mert gyermekkoromat idézi fel ez a forgatag, a megkóstolható igazi vidéki ízek” – mesélte el Tóth Gábor, aki egy kis faluban töltötte gyermek­éveit, utána Miskolcon járt középiskolába és egyetemre is, és itt ragadt a nagyvárosban. „Nagymamám tudott ilyen szilvalekvárt főzni, mint amilyet az egyik standon – már nem is tudom, melyik településén – megkóstoltam. Ez a csalamádé pedig mennyei. Számtalanszor próbálkoztam otthon, a feleségemmel csinálni csalamádét. Az az igazság, hogy egyik sem sikerült ilyen finomra.”

Hazai ízek

Tóth Gábor elmondta, városi létet él évtizedek óta, de igyekszik gyakran hazamenni falujába, és megmutatja a gyermekeinek is, milyen a vidéki élet, milyen finom dolgokat is készítenek a vidéken élők. Jó dolognak tartja ezt a közmunkaprogramot, mert lehetőséget ad az olyan településeknek is, amelyeknek nem igazán duzzad a pénztárcája. „Így értékes, hagyományos dolgokat állíthatnak elő, és munkát is tudnak adni olyan helyieknek, akik nem tudnak sehol sem elhelyezkedni.”

Ilonka néni az unokájával jött el, és – mint mondta – igyekezett megkóstoltatni vele az igazi vidéki ízeket. „Jó program ez nekünk így péntek délelőttre, nagyon sok érdekes dolgot láttunk, még igazi fából készült játékot is tudtam venni a kis unokámnak. Arról nem is beszélve, hogy – egy kis sorban állással ugyan – sikerült kézzel készült tésztát vásárolnom. Ennek egészen más az íze, állaga, mint a boltinak…”

Fekete Tiborral, Emőd polgármesterével városa standjánál találkoztunk. Büszkén mutatta a térköveket, amiket saját üzemükben, közmunkásokkal állítanak elő. „A városban már sokfelé megtalálható ezzel a kővel készült járda. Így munkát is kapnak az emberek, és szépül is a város” – mondta büszkén. A standnál megkóstolhattuk a hajnalban leszedett ízletes szilvát, és megcsodálhattuk a helyi varrodában készült ruhákat is.

Kolenkó Gábor alpolgármester büszkén várta a látogatókat Felsőzsolca standjánál. „Van egy kecskefarmunk, ott foglalkoztatjuk a közmunkások egy részét. Persze a kecskéken kívül vannak sertések és baromfiak is. Ide, a kiállításra a kecsketejből készült különféle sajtjainkat hoztuk el, és egy különleges faj, a núbiai kecske egyedeit bemutatni. Ezek színesek, tarkák, feketék és tejhozamuk lényegesen nagyobb az átlagnál.”

Mint megtudtuk, korábban 360-380 közfoglalkoztatott is volt Felsőzsolcán, pillanatnyilag 186 a létszámuk. Az alpolgármester elmondta, ez annak tudható be, hogy a város mellett működő ipari park üzemei nagyon sok embernek adnak munkát, azaz sokan a versenyszférában tudtak elhelyezkedni. „Ez fontos, hiszen a közfoglalkoztatás egyik fontos célja, hogy visszavezesse az embereket a munka világába.”

Közel százan

A Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásárt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal rendezi meg hagyományosan együttműködve Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával. A program hivatalos megnyitóján Demeter Ervin megyei kormánymegbízott örömmel számolt be arról, hogy a Miskolc belvárosában megrendezett seregszemlén a megye 16 járásából 92 kiállító, a szomszédos megyékből érkező kiállítókkal együtt 99 foglalkoztató mutatkozik be értékeivel.

A szomszédos megyék közül Heves (Csány, Ivád), Nógrád (Magyargéc) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (Nyírkarász, Tiszadada, Tiszadob) 6 kiállító nyújt betekintést a közfoglalkoztatás termékeibe, eredményeibe. Örömteli, hogy idén Kárpátaljáról is érkezett vendégkiállító. Megtudhattuk, hogy a legtöbb település a sátor­aljaújhelyi, a cigándi és a miskolci járásból mutatkozik be az idei Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásáron.

A házigazda Miskolc városa nevében Pfliegler Péter alpolgármester köszöntötte a seregszemlét, kiemelve a közfoglalkoztatás fontosságát.

Közösségépítés

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára megnyitójában a közfoglalkoztatás jó gyakorlataira hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás alapjain létrejött szociális szövetkezetek elősegíthetik a hátrányos helyzetű településeken élők közösségi integrációját, az erős helyi közösségek pedig hozzájárulhatnak a vidéki népesség elvándorlásának mérsékléséhez.