Érszűkület: az első jelek a lábakban jelentkeznek, nem bírjuk a terhelést

Miskolc - Az erőtlen, fájós alsó végtagok nem csak reumatikus nyavalyákra utalhatnak.

Évről évre hazánkban is megemlékeznek az érszűkület világnapjáról március 22-én. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság idén is igyekezett minél szélesebb réteg figyelmét felhívni az érrendszeri betegségek veszélyeire, tüneteire és a szűrővizsgálat szükségességére, hiszen az időben felállított diagnózis életet menthet. Országszerte több nagyvárosban, forgalmas bevásárlóközpontokban állítottak fel csütörtökön ideiglenes rendelőket, ahol nővérek faggatták a résztvevőket, akik átestek szűrő- és orvosi vizsgálaton, és hasznos tanácsokat is kaptak a szakemberektől.

Sajnos, nem figyelünk eléggé magunkra, gyakran előrehaladott állapotban vesszük észre a betegségünket.” Dr. Mátyás Lajos

Soron kívüli ingyenes vizsgálat

– Nincs semmi bajom, hála Istennek, csak elővigyázatosságból szoktam részt venni az ilyen programokon, melynek az az egyik előnye, hogy nem kell fizetni, mint a magánrendeléseken, és nem kell időpontot sem kérni, sorszámot húzni. Az ember besétál és kész, szinte rögtön választ kap a kérdéseire, és meg is vizsgálják, sokkal jobb ez, mint a járóbeteg-ellátás, ahol kígyózó sorok, hosszú várólisták útján juthatunk szakember elé – hangsúlyozta Piroska, akinek nincsenek érszűkületre utaló tünetei, nem is dohányzik, de már betöltötte a hatvanat, és kora miatt úgy véli, jobb félni, mint megijedni. Valóban, nagyon kedvesen fogadja a betérőket az egészségügyi személyzet, még sincs jelentős érdeklődés, csak lézengenek az emberek, pedig a magyarok jelentős része érintett.

– Tavaly ilyenkor meg sem álltunk, olyan pörgés volt, most meg pang a terem az ürességtől, nehezen indul be – jegyzi meg sóhajtozva az egyik egészségügyi dolgozó a kihelyezett rendelés elején.

Alattomos betegség

– A koszorúér- és az agyi érbetegséghez hasonlóak az érszűkületre hajlamosító tényezők. Először kérdőívvel próbáljuk kitapintani, érintett-e a páciens. Az érdeklődésünk tipikusan arra irányul, vannak-e kockázati tényezők, és jelentkeztek-e már érszűkületre utaló tünetek – magyarázza a másik ápolónő. Azt is megtudjuk, hogy ez elég alattomos kór, hiszen a lábszárban jelentkező húzódást többen reumatikus gondnak vélik.

Első lépésként kifaggatják az embert, majd a karon és a lábon is megmérik a vérnyomást a paraván mögött, ahol alaposan szemügyre veszik az alsó végtagok állapotát.

– Figyelünk a hozzánk fordulókra, a beszélgetés során felmérjük a kockázati tényezőket, többek között ilyen a cukorbaj, a zsíranyagcsere-zavarok, a genetikai hajlam és a dohányzás is. Nem győzzük hangsúlyozni, milyen fontos a mozgás és a megfelelő táplálkozás. Itt megpróbáljuk önvizsgálatra tanítani a laikusokat, és megismertetjük velük a tipikus tüneteket. Az első jelek a lábakban jelentkeznek, egyre kevesebb fizikai terhelést bírnak az alsó végtagok – magyarázta Dr. Mátyás Lajos érsebész főorvos.

Korai fáradtság

– Sajnos, nem figyelünk eléggé magunkra, gyakran előrehaladott stádiumban vesszük észre a rendellenességeket, pedig minél előbb észleljük a bajt, annál hatékonyabban tudjuk orvosolni azt életmódváltással, mozgással, megfelelő táplálkozással, esetleg gyógyszeres kezeléssel vagy műtéti beavatkozással, amikor az érelváltozásnak már komolyabb foka áll fenn – sorolja a főorvos.

Először az alsó végtagok vérellátási zavarai jelentkeznek, egyre kevesebb terhelést bírnak a lábak, hamar fáradtság tör a betegre lépcsőzés, túrázás vagy séta során, ez a kezdet. A nagyon súlyos érbetegségek pedig végtag-amputációhoz is vezethetnek. Az étkezési és látászavarok és a szédülés mögött is állhat érprobléma – tudtuk meg az egészségügyi rendezvényen.

– Lehet nyomásokat mérni a végtag verőerein, így ki tudjuk szűrni a bajt. Ilyenkor már feltételezhető, hogy a koszorús ereket is érinti az elváltozás – teszi hozzá a szakember.

- Juhári Andrea -

Nagy tömeggyilkos a cigaretta!

A szív- és érrendszeri betegségeknek hazánkban évente 70 000 áldozata van. Tízből 7–8 ember szenved valamilyen érbetegségben, az érszűkület pedig több mint 400 000 felnőttet érint, de ez a szám a valós adatoknak csak töredéke lehet, mert rengetegen nincsenek diagnosztizálva, és sokan soha vagy csak túl későn fordulnak orvoshoz.

Többen nem is sejtik, hogy a mozgásszervi bajokra utaló panaszok mögött valójában komoly érbetegség húzódik meg.

Idén az ország hat pontján, Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Győrben és Miskolcon is igyekeztek felhívni az emberek figyelmét a szűrővizsgálatok szükségességére.

Ebben az évben kiemelt hangsúlyt kapnak a dohányzás veszélyeit ismertető felvilágosító programok is. A pöfékelés a legfontosabb olyan kockázati tényező az érszűkület kialakulásánál, melyen változtathatunk.

A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyag halálos keverékét tartalmazza, közülük több száz ártalmas, 70 pedig rákkeltő.

A dohányzás az oka az összes tüdőrákos elhalálozás 90 százalékának és a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) összefüggő halálozás 80 százalékáért is felelős lehet.

A cigarettáról való leszokás növeli a hosszú távú túlélés esélyét az érszűkületben szenvedő betegeknél (is), sőt a már kialakult kór tünetei is enyhülhetnek. A dohányzás még mindig több embert öl meg, mint az alkohol, a különböző balesetek, a kokain és az AIDS együttvéve.

Igyunk vizet, együnk halat és zöldségeket!

Nemcsak a szűrő­programok, hanem az egészségesebb életmód is a népbetegségnek számító érrendszeri problémák kialakulásának megelőzését szolgálja, fontos ezt is megjegyeznünk az érszűkület világnapján. Az orvosi vizsgálat mellett elengedhetetlen az életmódváltás is. Célszerű kerülni a ­­stresszt, ami önmagában számos komoly betegség előidézője lehet. Le kell tenni a cigarettát, és mérsékelni kell az alkoholfogyasztást is. Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás és az, hogy egészséges táplálékokat fogyasszunk.

Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, rostban gazdag élelmiszereket, olajos magvakat!

Hanyagoljuk az édességeket, és ha már ilyesmire vetemedünk, a magas kakaótartalmú fekete csokoládét részesítsük előnyben!

Ügyeljünk arra is, hogy hetente legalább 1–2 alkalommal hal kerüljön az asztalunkra. Ne fogyasszunk magas cukortartalmú, szintetikus anyagok sorát tartalmazó italokat, ételeket, és figyeljünk a bőséges folyadékbevitelre, lehetőleg a tiszta víz legyen a kedvenc italunk!