Jól sikerült a Mezőcsáti Hazaváró

Mezőcsát - Várossá válásának 25. évfordulóját ünnepli az idén Mezőcsát: most is meghívták az onnan elszármazottakat.

A mostani Mezőcsáti Hazaváró hívó hangjára minden eddiginél többen jöttek el. Síposné Horváth Anita polgármester a felújított zsinagógában, a közösségi házban köszöntötte a megjelenteket. Köztük a német testvérváros polgármesterét. A viharos esős idő miatt a vendégek kivetítőn nézhették végig az elért eredményeket. Soha nem látott méretű állami támogatást kap a város, amiből a közeljövőben a település valamennyi közintézménye megújul. Megvásárolták a közkedvelt városszé­li strandot, ahol uszodát is építenek. Siposné Horváth Anita hangsúlyozta, a helyi közmunkások komoly értékteremtő munkát végeznek. Van konyhakertészet, asztalos-, lakatos- és kovácsüzem. Ez meg is látszik a város arculatán, Mezőcsát virágos város lett.

Híressé lettek…

A közös ebéd után lehetőség nyílt a templomok és az új házasságkötő terem megtekintésére is. A program egy helyi lakodalmas bemutatójával zárult.

– Az én Mezőcsátom maga a gyermekkorom – mondta Kálloy Molnár Péter színész, aki családostul vett részt a rendezvényen. – A romlatlan, gondtalan, kreatív, szárnyaló évek. Az első szerelem, a család teljessége. Ráeszmélés a nyelvünk, zenénk, életünk nehézségére, szépségére. Mezőcsát az apám, aki már nincs. Anyám, bátyám, barátaim, akik vannak. A gyermekkor mindenkinek szép. Nekem a legszebb.

– Igazából Kisgyőrben, Mocsolyáson születtem, de mivel a mezőcsáti gimnáziumba jártam, számomra ez a település életem meghatározója lett – mondta Nemcsák Károly színész lapunknak, aki bár nem volt ott a rendezvényen, szívesen emlékszik. – Török Ferenc tanár úr biztatott verstanulásra. Majd amikor sorra nyertem a szavaló versenyeket, eldöntöttem, hogy mi szeretnék lenni. Szép emlékeket őrzök Mezőcsátról, és sok barátom volt a városban. Máig is emlegetem, hogy diákkoromban albérletben laktam ott, és Baranyi János családjához, a Kelemen utca 24. szám alá jártam esténként tévét nézni.

ÉM