Miskolc is pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre

Miskolc, Avas, Diósgyőr, Tapolca, Lillafüred - Miskolc mely értékeivel kellene pályáznunk a kulturális főváros címre? Megkérdeztük.

Miskolc pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 posztra, a múlt pénteken jelentette be a hírt dr. Kriza Ákos polgármester az operafesztivál nyitókoncertje előtt. A hír már februárban is felröppent egyszer (akkor kérdezte meg lapunk a városvezetőt, amikor Balog Zoltán miniszter nyilatkozott arról, hogy 2010 után újra magyar városé lesz a lehetőség), ám utána hónapokig nem volt erről szó.

Hogy hogyan kezdődik majd a tervezés, kik vesznek benne részt, lesz-e olyanfajta közösségi tervezés, mint a korábbi, 2010-es pályázat előtt volt Miskolcon, még nem tudni, a város vezetésének feltettük kérdéseinket, ám későbbre ígértek választ.

Maga a hír azonban már elterjedt a város kulturális berkeiben, az általunk megkérdezett szakemberek mind szívesen vállalkoztak egy kis együtt gondolkodásra.

Belváros plusz Avas

Viszlai József építész (korábban Miskolc főépítésze is volt évekig) komplett elképzeléssel állt elő. Mint mondta, az Avas és a belváros kettősségére fűzhetné fel Miskolc a pályázatát. Az Avason viszont egyáltalán nem a borkultúrára építene (vannak nálunk nagyobb borhagyományokkal rendelkező területek, amelyekkel szemben nem is tudnánk labdába rúgni), és nem is épületekben gondolkodna (például múzeumokban), hanem olyasmiben, ami sok-sok embert érint.

Elképzelései nagy része már nem újdonság, korábban születtek tervek, tanulmánytervek, azokat kellene feleleveníteni.

Az Avas kapcsán említi a siklót, ami felvezetne az Avastetőre (most nehezen megközelíthető), de erre nem turisztikai látványosságként, hanem tömegközlekedési eszközként tekint.

A belváros fő fejlesztéseként szerinte ki kellene bontani teljes hosszában a Szinvát (a Szinva teraszhoz hasonló terasszal a Városház térnél), és sétánnyá alakítani végig, ami mintegy párhuzamos utcaként futna a jelenlegi főutcával. Ez utóbbit fásítaná, zöldítené, ezzel szinte ligetszerűvé válna.

Szerinte fontos lenne az is, hogy a Vasgyárral és környékével mit kezd a város. A vasgyári kolónia például extrakuriózum. Ő maga úgy látja, a kulturálisfőváros-pályázatoknál egyébként is főleg arra kíváncsiak a kiírók, hogy hogyan gondolja újra a település a lerobbant városrészeit vagy például a tömeges lakásépítés örökségét.

Közösségi fejlesztés

Hasonlóképp megjelenik a Vasgyár, a kolóniák hasznosítása Darázs Richárd, a civil Észak-Keleti Átjáró Egyesület elnöke elképzelései között, nagy lehetőséget látna mondjuk az ipari turisztikában.

„Miskolc sokarcú város”, mondja, és megjegyzi, akár ez a szlogenje is lehetne a pályázatnak. A város 15 településből áll, amelynek fontos része Lillafüred, Tapolca vagy épp Diósgyőr, de szerinte a többit sem kellene elhanyagolni. És említi a történelmi Avas fejlesztésének fontosságát, vagy épp Perecesét, ahol rengeteg ross­z állapotú, de igen értékes épület áll.

Említi a belváros elképesztően sokszínű épületegyüttesét vagy a főteret, amelyre néhány éve közösségi fejlesztés keretében készültek tervek. A közösségi fejlesztés lehetőségét a kulturálisfőváros-pályázat elkészítésében is nagyon fontosnak tartaná.

Hajdu Mariann

A pályázat

Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. A 2010-es címre Miskolc is pályázott, Pécs után a második helyen végzett.

Nem tartja érettnek a címre a várost

Kishonthy Zsolt, a Mission­Art Galéria társtulajdonosa, művészettörténész nem ennyire optimista a pályázatot illetően. Mint mondja, az előző, 2010-es pályázat előkészítésének időszakában is meglepődött, mit keres Miskolc a pályázók között, ennek a véleményének akkor hangot is adott. Mert – érvelt – a kultúra sokkal összetettebb fogalom az úgymond művészeteknél, beletartozik a város közállapota, az épített környezet, a tisztaság, ezek viszont sok-sok kívánnivalót hagynak maguk után Miskolcon.

Írta ezt akkor, és most úgy látja, Miskolc az akkori viszonyokhoz képest nincs jobb helyzetben: ha csak azt nézzük, hogy az utóbbi húsz évben több tízezer ember – főleg rengeteg fiatal – hagyta el a várost. Egy ilyen pályázatnál luxus dolgok megteremtésére kellene törekedni, amikre lehet, hogy Miskolcnak a nehéz anyagi helyzetében nem futná.

„Én nem látom Miskolcot érettnek erre a pályázatra”, mondja a művészettörténész, de azért megjegyzi, persze ha a pályázattal bizonyos plusz fejlesztéseket tud elindítani a város, ha pozitív hozadéka lehet a folyamatnak, akkor már érdemes belevágni.

„A pályázat felépítésében fontos szerep juthatna a civileknek”, jegyzi meg, jelezvén, a miskolci civilekben hatalmas potenciál, energiák vannak, ők képesek, hajlandóak rengeteget dolgozni a városért.