Helyére került a szerencsi adomány

Szerencs, Pusztina - Emléktáblát adományoztak a szerencsiek Pusztinának.

2014 karácsonyán egy szerencsi küldöttség járt a csángóföldi Pusztinán.

A település akkor, helyesebben a nyár folyamán, a római katolikus templomban is megörökített védőszentje, Szent István napján ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját.

Az anyagiak hiánya miatt azonban nem tudták kézzelfoghatóan emlékezetessé tenni az évfordulót.

Ajándék

A szerencsiek már a pusztinai látogatásuk alatt eltöprengtek, mi lehetne a megoldás, és jött az ötlet, ami nemrég vált valóssággá.

Szerencset illetően Ekker Róbert szobrász méretre szabott, felcsiszolt, előkészített egy márványlapot, majd Kiss Imre címfestő megszerkesztette a pusztinaiak által küldött szöveget, végül a mezőzombori Jakab Norbert felvéste a táblára. A kivitelezést teljesen ingyen végezték el, az emléktáblát a pusztinaiak segítésében nagy szerepet vállaló Vitelki László juttatta el Csángóföldre. Az adományt Pusztinán dr. Nyisztor Tinka pusztinai etnográfus vette át, és a tábla végleges helyére került.

ÉM-SZT

Pusztina

Pusztina (románul Pustiana) csángó falu Bákó megyében, Moldvában, Romániában. A Keleti-Kárpátokon túl, Perzsoj (Pârjol) községben található.

Pusztina Moldva egyik legfiatalabb csángó települése, mivel – valószínűleg – a madéfalvi vérengzés után, az 1790-es években vándoroltak ide magyarok. A szájhagyomány szerint a Csík vármegye felől érkező magyarok először egy román faluba, Blegyestbe (Blăgesti) mentek, s ott cséplést vállaltak, majd ők, a cséplők jöttek a mai Pusztina helyére.

Egy magyar ember figyelt erre fel, egy bizonyos Nemes nevű. A falu a nevét az itt talált pusztáról kapta. Más forrás szerint az első csíki telepes, aki Pusztinába érkezett, egy bizonyos Pusztina György volt.