Római kori mécses Miskolcon ötezerért

Azért szerencsére, mert kormány

rendelet tiltja, hogy piacokon,

vásárokon kulturális

javakat forgalmazzanak, ezzel a tárgyak

nimbuszát igyekszik megóvni az

állam. Valamint a törvény szerint:

minden régészeti lelet az

állam tulajdona, a megtalálási

helyről, azt elmozdítani csak

engedéllyel lehet. Ezért a

vasárnapi esetnél nemcsak magával

az árusítással vétett az

eladó, de az is kérdés, hogy

kerültek hozzá a kincsek. Ezt

Paszternák István, a

Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal

észak-magyarországi irodavezetője

mondta portálunknak. Mintahogy azt is ő

mesélte el,

hogy történt a vasárnapi eset.

– Egy régész kollégám

sétált a

régiségvásáron,

amikor szokatlan tárgyakra bukkant –

kezdte Paszternák

István. – Elsőre biztos volt

benne, hogy eredeti, római kori

leletről van szó. Szólt a

hivatalnak, rendőrségnek, akik kimentek a

helyszínre és

megállapították, hogy a

régész nem tévedett

– tudtuk meg. Az irodavezető szerint az

árus azt mondta: a tárgyakat,

szántás után a földből

szedte fel, és tudta, hogy leletekről van

szó. Ennek ellenére – mint

kiderült – egy római agyag

mécsest mindössze 5 ezer

forintért árult a

vásáron.

Mennyit ér ez a lelet? „Van

kereskedelmi értéke, de ami ennél

is fontosabb az az eszmei” –

válaszolta Paszternák

István. Mint mondta: a tárgyak

persze műkincsként is

értékesek, de a legfontosabb, hogy

információforrásként is

működnek, egy adott korról adnak

leírást. Ezért – folytatta

– nem lehet forintosítani a kárt,

amelyet okoz egy-egy műkincstolvaj.

"Kutya meg sem ugatja"

Azt azért Paszternák

István hangsúlyozta: nem az

évszázad bűncselekménye, amit

a régiségvásáron

kirakodó árus elkövetett, hiszen

két zacskónyi tárgyat

találtak nála. Ennél sokkal

értékesebb dolgok tűnnek el

úgy, hogy a kutya meg sem ugatja azokat –

fogalmazott. Abból a szempontból azonban

fontos lehet, hogy a problémával

foglalkoznak – tette hozzá.

A problémával, amivel manapság

gyakran találkozni: sokan

fémdedektorokkal vadásznak a

régészeti leletekre.

Paszternák István

elmondta: 1990 után vált ez

népszerűvé, de akkor még csak

külföldön lehetett fémdedektorhoz

jutni. Ma már Magyarországon is meg lehet

vásárolni a

fémkereső-műszereket, és ezt

nem is tiltja a törvény. Egészen

addig, amíg valaki régészeti

lelőhelyen nem használja azokat

– hangsúlyozta az irodavezető. Ott

ugyanis csak régész kereshet

ilyen eszközzel, ő is csak akkor, ha

kutatóintézet tagja – tudtuk meg.

védik a magyar

műkincseket

Nem csoda, hogy hazánkban sokan

próbálkoznak

kincskereséssel, hiszen

kiemelkedően sok – 100-150

ezer lelőhely van. Amit –

ahogy Paszternák

István fogalmazott

– lehetetlen szemmel tartani. Az

azonban visszatartó erő

lehet, hogy jók a hazai

leletek, műkincsek

védelmére

vonatkozó jogszabályok

– vélekedett.

Hozzátette: az állam

igyekszik bebiztosítani a

kincseket, hogy ne

herdálódjon el a nemzeti

vagyon, ami nemcsak magyar, hiszen

más népek leletei is

megtalálhatók

nálunk.

És keresik is ezeket, mint fent

írtam: fémdedektorral is.

Megyénkben a Bükk

hegység is számos

lelőhely otthona, és ezeket

sorozatban rabolják ki –

mondta Paszternák

István. Nincs

nehéz dolguk, hiszen sok esetben

csak egy

Bükk-térképre van

szükségük az

illegális

kincskeresőknek –

hangsúlyozta. Éppen

ezért 2005-ben született

egy megállapodás, amely

szerint a nemzeti parkok

természetőrei nemcsak a

természetkárosítás

ellen lépnek fel, de a

régészeti

lelőhelyeket is

felügyelik.

jó, míg nincs a

neten

Az illegális

műkincskeresők dolgát

megkönnyítheti az

április 1-étől

érvényes

kormányrendelet, miszerint a

hazai lelőhelyeket az interneten

nyilvánossá kell tenni.

Paszternák

Istvántól azt is

megtudtuk, hogy ezek az adatok eddig is

nyilvánosak voltak, csak nem a

világhálón. Mint

mondta: aki bemegy a hivatalba,

kikérheti azt, hogy az

általa megvásárolt

terület régézseti

hely, vagy sem. Valamint –

folytatta – rendezési

tervekhez is adnak ilyen

információkat.

Az április elsejei

bevezetés ellenére a

Kulturális

Örökségvédelmi

Hivatal honlapján nincsenek meg

ezek az adatok, csupán egy

elnöki levél, amely

elmagyarázza, hogy miért

nincs kint a lista.

Paszternák

István elmondta: a

legtöbb szervezet tiltakozott az

ilyenfajta nyilvánosság

ellen, azzal indokolták:

káros és

megtévesztő.

Az irodavezető nem tudja mi lesz a

jövőben, de ahogy

fogalmazott: azoknak a perceknek

örül, amikor nincs a neten ez

az adatbázis.

Kapcsolódó cikkek:

• Nézőpont: Kincs, ami

van
Vékony kötélen

aláereszkedő rabló,

sötét szoba,

pásztázó vörös

fények. N. Szántó Rita

jegyzete.

értékek a miskolci

régiségvásáron

Nemcsak a vásárlók és

érdeklődők nézelődtek,

hanem a rendőrök és a

Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal

munkatársai is kint voltak az

elmúlt hétvégén

Miskolcon megrendezett

régiségvásáron.