Jegyzet Bánkútról: A "miénk"

Csakhogy ez, a bánkúti az övék. A síklubé. A miénk, ha úgy vesszük, a földrajzi közelség okán.

Csakhogy a földrajzi távolságok is lerövidültek manapság. Talán nem járok messze az igazságtól, ha feltételezem: amelyik családnak van snowboardja, sífelszerelése, annak autója is, s nem okoz gondot egy kicsit messzebbre történő kiruccanás.

De olyan embert is ismerek, aki megteheti, mégis az igazi számára az, amikor a hétvégi „Sí-járattal” megy fel Bánkútra reggel, sorra siklik a különböző pályákon, s mikor jól kicsúszkálta magát, nekivág, s a Száraz-völgyön át leereszkedik a talpakon egészen Ómassáig. Ott, mielőtt hazatérne, kedvenc kocsmájában elkortyolgat egy bögre forralt bort. Mint mondja, egy ilyen nappal nem ér fel egy másik sem.

Én elhiszem neki. S szívből drukkolok, legyen sok havas nap idén, hogy kitermelje a veszteség árát. A természet elvette; a természet adja meg nekik!

- Szalóczi Katalin -

Kapcsolódó cikkek:

Bánkút: miként a főnix...
Gallyszedési akció, társadalmi munkában újjáépítés a szélvihar-tépte Bánkúton. Megnézzük? - Fennt jártunk, s nem bántuk meg. Helyszíni riportunk itt olvasható.

Bánkút éledőben: fenn egész nap havazott
Nehezen volt hihető a szombati esőzés közepette a miskolciak számára, hogy odafönn, Bánkúton reggeltől egyfolytában esik a hó. Aki elhitte, s felment, jól járt: síelésre kiválóan alkalmas pályákat talált.