„Ma már a polgárőrök nélkül nem beszélhetünk sehol közbiztonságról”

Csóra Györgyöt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség elnökét kérdeztük a polgárőrség legfontosabb feladatairól, amelyek közül kiemelte a külterületek biztonságát, a közterületi jogsértések megelőzését, a fiatalítást és a felzárkózó települések programjának sikeres megvalósítását. De beszélgettünk képzésről, együttműködésről és programokról is az elmúlt évet értékelve és a jövő feladatait sorra véve.

Milyennek értékeli a 2019-es évet?

2019 kiemelkedő éve volt az Országos Polgárőr Szövetségnek, megerősítettük azt a kialakult hagyományt, hogy ma már közrendről, közbiztonságról a polgárőrség nélkül nem lehet beszélni. Bebizonyította a polgárőrség azt, hogy amikor lassan harminc éve elkezdtük, az nagyon jó kezdeményezés volt, amelyet elismer a kormányzat, elismerik a rendvédelmi szervek és nem véletlen az, hogy a kormány kiemelten támogatja a polgárőrséget tevékenységének a végzésében. A kiváló rendőrségi munka mellett a polgárőrségnek is köszönhető, hogy ma Magyarország egy biztonságos ország. Ez elmondható Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről is. A megyében jelenleg 206 polgárőr-egyesület működik 5450 taggal, és polgárőreink kiemelten a közterületeken, a külterületeken fejtenek ki tevékenységet. Ma már nem arról beszélünk, hogy kell-e a polgárőrség, hanem hogy hogyan tovább, polgárőrség. Miként tudunk megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket velünk szemben a rendvédelmi szervek, az önkormányzatok és a legfontosabb tényező, a lakosság támaszt. Én kimerem azt jelenteni, hogy a lakosság igényli a polgárőrség munkáját, főleg kistelepüléseken számítanak nagyon ránk, amit bizonyít az is, hogy tagjaink a megyében több mint nyolcszázezer óra szolgálatot teljesítettek tavaly. Ebben a köz- és külterületi szolgálatok mellett benne vannak a rendezvények biztosítása is, hiszen ma már ezek megszervezése is elképzelhetetlen nélkülünk. Ez is bizonyítja, hogy eredményesen dolgozik a polgárőrség, ami visszaköszön az egyéb számokban is. Például visszatartás, tettenérés 336 esetben volt 2019-ben. Hozzájárulunk ahhoz, hogy csökken a bűncselekmények száma, van olyan település, ahol két éve nem fordult elő egyetlen egy sem.

Mennyire fontos, hogy további egyesületek alakuljanak?

Itt jön képbe az, hogy hogyan tovább, meg kell találni a lehetőségét, hogyan tud közösségformáló erővé válni a polgárőrség. Nem véletlen, hogy alakulnak sorra az egyesületek, tavaly is három új jött létre Hernádkakon, Tomoron és Szegiben. Ezeken a településeken az emberek úgy érezték, hogy bár alapvetően jó a közbiztonság, de ha azt akarják, hogy még jobb legyen, akkor tenni kell érte. Közben a kormány elindított egy új programot, amely január 18-án Miskolcon rajtolt el – nem véletlenül. Ez a Felzárkózó települések programja, amelyben első körben az országban 33 települést emeltek ki, amely most ötvenre emelkedik. Megyénkből tíz település van benne, amelyeken kettő kivételével nem volt polgárőrség. Már most két településen megalakítottuk az egyesületet, Fulókércsen és Boldogkőújfalun, de a többi településen is az irányba mozdultak el, hogy a biztonságukért tenni akarnak valamit, és ők is szeretnék megalakítani. A tavaly alakult szegi polgárőrség alapítványi bált rendezett, ahol a szomszédos települések vezetői is ott voltak, és két polgármester is jelezte, látják, hogy dolgoznak a polgárőrök, és ők is szeretnének egyesületet indítani. Tehát megvan a feladat, és örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több egyesület jön létre.

Több programot is indítottak az elmúlt években, melyek ezek?

Vannak az Országos Polgárőr Szövetségnek országos jellegű programjai, mint a Tiszteletet az éveknek, biztonságot az időseknek, az Egy iskola – egy polgárőr, a Jobb, ha el sem dobod program vagy a Parlagfűmentes Magyarországért, amelyekben a Borsod megyei polgárőrök élen járnak, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

Mi a lényege az iskolai programnak?

Az Egy iskola – egy polgárőr program megyénkből indult el, amelynek keretében ott vagyunk az iskolákban, de nem az a cél, hogy polgárőrökké, hanem hogy jogkövető állampolgárokká formáljuk őket. Tavaly két ifjúsági gyerektábort is szerveztünk nekik, Bogácson a kisebbek, míg Tiszafüreden a nagyobbak vettek részt, középiskolások is. Sokat hallani az iskolai erőszakról, ebben is próbálunk lépni a mi sajátos eszközeinkkel, persze a pedagógusokkal szorosan együttműködve. Idén is fogunk gyermek- és ifjúsági táborokat szervezni, ez pedig egyben jutalom a polgárőröknek is, hiszen a jól teljesítő tagjaink gyermekei is ott lehetnek, ezzel megköszönve a munkájukat. Elindultunk a középiskolások felé, és próbálunk Ifjú Polgárőr Centrumokat kialakítani. Jelenleg Szerencsen és Edelényben van ez folyamatban, de megnézünk minden olyan nagyobb középiskolával rendelkező települést a megyében, ahol van fogadókészség. Persze elsősorban oda fókuszálunk, ahol van rendészeti képzés. Ebben vezető szerepet tölt be alelnökünk, Ujlaki István, aki pedagógus, és szíve csücske a fiatalokkal való foglalkozás.

Kiemelt figyelmet kaptak az idősek a programok között.

Így van, szintén kiemelt programunk a Tiszteletet az éveknek, biztonságot az időseknek. Sajnos sok esetben esnek bűncselekmény áldozatául az idős emberek, de az is probléma, hogy gyakran azért kerülnek bajba, mert nem tudják magukat kellőképpen ellátni. Úgy gondoltuk, hogy a polgárőröknek – amikor kint vannak a területen –, belefér az idejükbe főleg téli időszakban, hogy az idős, egyedül élő emberekhez benézzenek, ellenőrizzék, hogy jól vannak-e. Éjszakai járőrözésben bedobnak egy cédulát a postaládába, hogy ekkor és ekkor ott jártak, ez megnyugtató az idős ember számára, de a rendőrség számára is segítség, ha tudják, mikor járt ott a polgárőr. De nagyon sok helyen a polgárőr bemegy az idős emberhez, megkérdi, kell-e valamit segíteni neki, fát hord, hasogat, vizet visz. Van egy olyan program is, hogy Füstölő kémény. Egy településen mindenki ismer mindenkit, kiszúrják a polgárőrök, ha valakinek nem füstöl a kéménye, és akkor ránéznek, nincs-e baj. Tavaly a múcsonyi polgárőrök így mentettek meg egy idős embert, aki az ágy mellett feküdt, félig kihűlve.

Milyen programjuk van még?

Az alapvető feladatunk a közrend, közbiztonság, de a biztonságunkhoz hozzátartozik a környezetünk védelme is, így együttműködve a Magyar Közút Zrt.-vel indítottunk egy programot Jobb, ha el sem dobod néven. A főutak mellett járőröztek, összegyűjtötték a szemetet, jelentették az illegális szemétlerakókat. De hasonló a parlagfű is, amely programban a minisztériummal együttműködve dolgozunk, és miniszter úr 50 millió forinttal támogatta meg.

Többször adhattunk hírt tavaly technikai fejlesztésekről. Ezekkel hogy állnak?

A rendőrség sok járművet ad át a polgárőrségnek, így az elmúlt évben is kaptunk a megyében 12 gépkocsit, de korábban pályázatokon is nyertünk összesen majd nyolcvanat. Emellett az országos rendőrfőkapitány rendszeresen kismotorokkal is támogat minket, már több mint tíz egyesületben van két-két kismotor megyénkben, illetve kerékpárokkal is. Ez is hozzájárul az egyesületek hatékonyságához. Ahogy az is, hogy most már a polgárőrségen belül a légi felderítő szolgálat is megalakult, ami nálunk is tervben van, hiszen a külterületek ellenőrzésénél nagyon sokat jelent akár illegális szemétről, akár parlagfűről, akár eltűnt személyről van szó. 2019-ben is közel hatvan eltűnt személyt kerestünk a megyében. A Belügyminisztérium kezdeményezésére ebben az évben a polgárőrök országosan ezer, ebből megyénk nyolcvan EDR rádiót kaptak. Ezek azt szolgálják, hogy az egymás közötti kommunikálás mellett közvetlenül tudják tartani a kapcsolatot a helyi tevékenységirányítási központokkal. Így ha gyors rendőri intézkedésre van szükség, az is jól tud működni, illetve a rendőrök is pontosan tudják, hogy mikor, hol vannak a polgárőrök, és tudnak segítséget kérni tőlük.

Melyek a legfontosabb feladatok idén?

2020-ban tovább folytatjuk azokat a feladatokat, amelyeket a korábbi években meghatároztunk, illetve erre az évre meghirdettük a külterületek biztonságának évét. Ehhez szintén kapcsolódik a környezetvédelem is, amelyben előre tudnak a polgárőreink lépni. A közterületi járőrszolgálatok óráit is meg szeretnénk emelni. Tavaly 166 szolgálati óra jutott egy főre, de vannak olyan polgárőrök, például Gesztelyben, akik havonta teljesítenek száz órát, míg nyilván olyan is, aki az átlagtól jóval kevesebbet. Legyenek kint minél többet a polgárőrök, hogy lássák az emberek, hogy figyelnek rájuk, és tudnak intézkedni szükség esetén. 2019-et csak úgy tudom értékelni, hogy megyénk polgárőrei nagyon eredményes évet zártak, és azt tudjuk ígérni az itt élőknek, hogy továbbra is ugyanilyen lendülettel, akarattal és hozzáértéssel kívánjuk végezni a feladatokat, hogy azt mondhassuk, ez egy élhető, nyugodt megye. Amire fókuszálnunk kell, az a fiatalítás, több fiatalemberre van szükség, mert tény, hogy a polgárőrségben elöregedés tapasztalható. Nagyon jók a kormányzati kilátásaink, a kormány támaszkodik ránk, 2020-ra és 2021-re is stabil hátteret biztosít a polgárőrségnek, amivel élni fogunk.

Új képzést is el tudtak indítani, erről mit lehet tudni?

Nagyon fontos a minőségi polgárőrség. Arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy jól képzett polgárőrök legyenek kint a területen, akik tisztában vannak vele, hogy mik a jogaik és a kötelezettségeik, hogyan kell intézkedniük. Hosszú évek álma teljesült be azzal, hogy létre tudtuk hozni a Polgárőr Akadémiát a közszolgálati egyetemen, ahol a felsőszintű vezetőképzés folyik. Itt már gazdálkodást, pályázatírást, elszámolást, kommunikációt, konfliktuskezelést tanítunk többek között, amire egy egyesületi vezetőnek fel kell készülnie. Eljutottunk oda, hogy ma már a polgárőrség mint tananyag szerepel a közszolgálati egyetem rendszerében. Éppen március elején indult az új polgárőr-akadémiai kurzus, megyénkből hat polgárőrvezető vesz részt rajta. Azt hiszem, ezzel is még hatékonyabbak tudunk lenni.

Milyen az együttműködés a rendvédelmi szervekkel?

A megyei rendőr-főkapitánysággal az együttműködésünk nagyszerű, példaértékű, az a támogatás és szakmai segítség, illetve igény, amelyet támasztanak a polgárőrséggel szemben, kiváló. Ugyanez elmondható a katasztrófavédelemről is. Már 12 egyesület van a megyében, amely közös, tehát polgárőr- és tűzoltó-egyesület. Ha ég a ház, oltunk, ha a közbiztonságra kell ügyelni, azt tesszük, ha árvíz van, akkor védekezünk. Egy árvízi védekezés esetén egy emberként mozdulunk, a 2010-es nagy árvíz idején volt olyan éjszaka, amikor ötezer polgárőr volt kint védekezni, érkeztek az egész országból segíteni, és mi is megyünk, ahol csak szükség van ránk.

(A borítóképen: Csóra György)