áremelkedés

2021.05.17. 14:00

Kevesebb kerül a fogyasztó kosarába

Egy év távlatában 5,1 százalékos áremelkedésről számolt be áprilisi gyorsjelentésében a KSH.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A mindennapi bevásárlások során tapasztaltakat visszaigazolta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése: 2021 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, de márciushoz képest is 0,8 százalékos áremelkedésről tanúskodnak a számok. Különösen a jövedéki termékkör – a szeszes ital, a dohányáru és az üzemanyagok – ára emelkedett látványosan, 20–40 százalékkal.

Egy év alatt

Az élelmiszerekért átlagosan 2,4 százalékkal kell többet fizetni most, mint egy évvel ezelőtt. Legjelentősebb mértékben, 22,8 százalékkal az étolaj ára növekedett, de kiemelkedő a büféáruk 7,8, a rizs 7,7, a margarin 7,5, a liszt 7,4, a száraztészták 6,8, a cukor, illetve a gyümölcsés zöldséglevek 4,9 százalékos emelkedése.

Számottevő, 6,9 százalékos árcsökkenést a sertéshús árában tapasztaltak, de némiképp – 1,6 és 1,2 százaléknyi mértékben – a párizsiért, a kolbászért és a sajtért kellett kevesebbet fizetni.

A szeszes italok és dohányáruk ára viszont átlagon felül, 12,2 százalékkal emelkedett, ebből a dohányáruké – főként a termékkört érintő áprilisi jövedékiadó-emelkedés következtében – 20,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagokért most 39,2 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.

Az éves áremelkedésből nem maradtak ki a tartós fogyasztási cikkek sem, amelyek átlagosan 3,4 százalékkal kerülnek most többe. Ezen belül az új személygépkocsik ára 10,4, a konyhai és egyéb bútoroké 5,5 százalékkal növekedett.

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve egy év alatt átlagosan 3,6, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,4 százalékkal emelkedtek a KSH gyorsjelentése szerint.

Egy hónap alatt

A 2021. márciusi adatokhoz képest is tovább emelkedtek a fogyasztói árak, átlagosan 0,8 százalékkal. Az élelmiszerek 1,1 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen – 3,9, a sertéshús 3,7, a büféáruk 2,3, a száraztészta 1,8, a baromfihús 1,6, a rizs 1,2 százalékkal kerül többe, némi csökkenést a vaj és vajkrém, valamint a tej árában tapasztaltak. A ruházkodási cikkekért 3,0, a szeszes italokért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni. A dohánytermékek jövedéki adója április 1-jén tovább emelkedett, ami a termékcsoport árának 3,7 százalékos növekedését eredményezte. A járműüzemanyagok ára áprilisban 1,2 százalékkal mérséklődött.

Más módszer szerint

A KSH az európai gyakorlatot figyelembe véve áprilistól módosította a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét. A jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához, miután e termékkör árát az utóbbi években jelentősen befolyásolta a jövedéki adó mértékének rendszeres, éven belüli többszöri, európai uniós jogszabály által előírt változtatása – indokolta a döntést a KSH.

A maginfláció egyébként az árszínvonal-változás középtávú változásainak egyik legfontosabb mutatószáma. Elsődleges célja, hogy kiszűrje a fogyasztóiár-indexből az olyan, egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Korábban a KSH a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, a járműüzemanyagokat, a tb által támogatott gyógyszereket, valamint a hatósági áras szolgáltatásokat hagyta ki a fogyasztóiár-indexből a maginfláció számítása során.

A KSH gyorsjelentését követően a Magyar Nemzeti Bank is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése a korábbi hónapokhoz képest számottevő, közel tíz éven át tartó viszonylag alacsony érték után ismét megközelítette a 2007- es szintet.

Értékelésük szerint 2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1 százalék volt, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,1 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest az árnövekedés 1,4 százalékponttal, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal emelkedett. A növekedést döntően az üzemanyagok áremelkedése okozta. Értékelésükben megjegyezték: a lakossági inflációs folyamatokat továbbra is a szokottnál nagyobb változékonyság jellemzi.

(A borítóképen: Bevásárlás – a változó árak befolyásolják, mi kerüljön a kosárba)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!