Sérülékeny a megye gazdasága

A tavalyi adatok alapján az Európai Unióban Magyarország produkálta a legnagyobb arányú gazdasági növekedést, amint az látható a mellékelt grafikonunkon is. A növekedés nagysága akkor is nagy fegyvertény, ha tudjuk, hogy a fejlettebb államokhoz képest a lemaradásunk jelentős. Azaz ez a nagyarányú GDP-emelkedés is még csak közelített bennünket a „Kánaán” felé.

A koronavírus-járvány alaposan felborított mindent, és mindenkinek új eszközökhöz kellett nyúlnia a társadalmi-gazdasági válság kezelése érdekében. A Magyar Nemzeti Bank szakértői által kidolgozott járványkezelési versenyképességi mutató alapján a magyar járványkezelés bizonyul eddig a leghatékonyabbnak az Európai Unióban.

Válságkezelésből is jó

Magyarország a lehetséges 100-ból 73 pontot ért el, ami 18 ponttal magasabb az uniós átlagnál, és 14 ponttal meghaladja a régiós országok átlagát is. A dobogón Magyarországot Szlovénia és Németország követi, miközben a lista végén azok az országok szerepelnek, ahol nem sikerült kordában tartani a járvány elterjedését. A mérés szerint Magyarország gazdasági teljesítménye a piaci várakozások szerint idén 4,6 százalékkal csökkenhet, ami az egyik legalacsonyabb várt visszaesés az unió országai között. A piaci elemzők által várt 4,6 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány pedig a 4. legalacsonyabb az uniós országokra vonatkozó prognózisok között.

A munkaerőpiaci mutatókban az európai középmezőnyben helyezkedik el az ország, a munkanélküliségi ráta Magyarországon 2020 januárja és májusa között 1,3 százalékponttal emelkedett, így 2020 májusában 4,7 százalékot tett ki, ami a 7. legalacsonyabb érték az uniós országok között.

Felzárkózás, vagy más?

Időről időre felvetődő probléma, hogy miközben az ország kimagaslóan teljesít az Európai Unió tagországai között a nemzeti össztermékben, mi a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Van-e esély, hogy közelítsünk a sok tekintetben messze előrébb járó nyugat-magyarországi régiókhoz? Vagy be kell rendezkednünk a tartós lemaradásra?

Jól vészeltük át a válságot

A koronavírus-járvány okozta válság volt megyénk gazdasági szereplői számára is az egyik nagy erőpróba, amelyen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint jól vizsgáztunk. Persze minden szakember óva int a hurráoptimizmustól, mondván, hogy az elkövetkező hónapokban jöhet még feketeleves a cégekre, vállalkozásokra.

A megyei iparkamara elnöke, Bihall Tamás úgy fogalmazott, hogy „minél kisebb a cég, annál nagyobb problémák jelentkeztek a koronavírus-járvány miatti gazdasági válsághelyzetben, és minél nagyobb a cég, annál stabilabb anyagi háttérrel volt képes átvészelni az időszakot”.

A nagy vesztesek megyénkben is a vendéglátás és az idegenforgalom. A gépipari szektor – benne a megyénk gazdaságában fontos szerepet betöltő autóalkatrész-iparral – a veszélyhelyzet hatásait tekintve az ágazatok között a középmezőnyben foglal helyet. Számukra az elkövetkező hónapok kritikusak lehetnek, amíg újra felfut az autóipar.

Kevés a vállalkozások száma

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az eleve sérülékeny észak-magyarországi régió tagja. Csath Magdolna közgazdász a közelmúltban adott lapunknak interjút. Hangsúlyozta: a gond, hogy a megyében az átlagosnál magasabb a munkanélküliségi ráta – az idei első negyedévben 4,4 százalék. Ez a megyék között a nyolcadik legmagasabb érték. Az egy lakosra jutó ipari termelés a nyolcadik legmagasabb volt a megyék között. Az egy főre jutó építőipari termelés tekintetében a tizenharmadik, az egy lakosra jutó beruházási érték vonatkozásában pedig a harmadik helyen volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Megjegyzendő azonban, hogy ez a harmadik hely értékben csupán a budapesti érték 41,7 százalékát teszi ki. Ahol pedig feltűnően nagy a megye lemaradottsága, az az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma. E tekintetben megyénk az utolsó helyen áll.

Kiváló adottságokkal

A megye kitörési pontjait a helyi szakembereknek kell meghatározni. Csath Magdolna közgazdász lapunknak elmondta: nem érdemes versenyre kelni Debrecennel, amelynek mások az adottságai és a földrajzi elhelyezkedése. Viszont a megyének van egy kiváló egyeteme, csodálatos történeti emlékhelyei és kiemelkedően értékes természeti környezetei is. A Felvidéken élő magyarokkal való együttműködés is jó lehetőségeket kínál. Úgy fogalmazott: fontos lenne a tudásalapú termelés és szolgáltatás területén előrelépni elsősorban a helyi magyar vállalkozások, a mikro- és a kis cégek megerősítésével, valamint a felvidéki és a helyi vállalkozások kapcsolatainak bővítésével. Hozzátette: jobban ki lehetne használni a természeti adottságokat a minőségi ökoturizmus bátorítására.