Helyi gazdaság

2018.06.21. 19:04

A közös képviselő és a társasház

<p style="margin: 9.6pt 0cm"><strong>A Társasház és az ott élők képviseletét a közös képviselő látja el. Igen ám, de mi van abban az esetben, ha a Társasház lakói nem kívánják, hogy a továbbiakban az adott személy képviselje őket és leváltják, illetve, ha a közös képviselő mond le a pozíciójáról? Ennek jártunk utána mai cikkünkben.</strong>

A Társasház és az ott élők képviseletét a közös képviselő látja el. Igen ám, de mi van abban az esetben, ha a Társasház lakói nem kívánják, hogy a továbbiakban az adott személy képviselje őket és leváltják, illetve, ha a közös képviselő mond le a pozíciójáról? Ennek jártunk utána mai cikkünkben.

A társasházi jogban kedvezőbb helyzetnek mindenképp az elsőt lehetne nevezni, mivel akkor a Társasházi törvény 28. § (3) bekezdés alapján felmentik a közös képviselőt. Persze itt is két lehetőség közül lehet választani.

Az egyik esetben a közgyűlése felmenti és megvonja tőle a banki jogosultságot, majd ezt követően ott helyben új közös képviselőt választ és a helyszínen a banki jogosultságokkal átruházza rá a tisztséget, amennyiben erre lehetőség adódik.

A másik lehetséges opció a következő: A leváltást követően a közös képviselő ugyanazon feltételek mellett az új képviselő megválasztásáig változatlanul ellátja a feladatait, de legkésőbb a leváltástól számított kilencvenedik napon lejár a megbízatása. Erre a közös képviselő kötelezhető, mivel nem opcionális, hanem ez egy kötelezettség. Természetesen a fentiek csak a megfelelően megfogalmazott meghívó, napirendi pont és határozat keretében történő közgyűlés résztvevői részére adottak.

A nehezebb eset ezen a jogi szakterületen belül, amikor a közös képviselő magától mond le a címéről és kötelezettségeiről, felmondja a megbízási szerződését. Ilyen esetre nem találunk rendelkezést a Társasházi törvényben, ezért mindenképp egy kiegészítő jogszabályt kell alkalmaznunk. A társasházi törvény mögöttes jogszabálya a Tht. 4/A.§ szerint a 2013. évi V. törvény, köznapibb nevén a Polgári Törvénykönyv, vagyis a Ptk.

Erre vonatkozólag a Ptk. 3.25. § (3) bekezdés azt írja elő, hogy a vezető tisztségviselő, jelen esetben a közös képviselő bármikor lemondhat a felettes szervhez intézett nyilatkozattal. Amennyiben a jogi személy működőképességéhez az szükséges, akkor a fentiekhez hasonlóan vagy az új közös képviselő megválasztásával válik hatályossá, vagy ha erre nincs mód, akkor a felmondástól számított hatvanadik napon.

Tehát az oly’ népszerű „azonnali hatállyal”, „mai nappal”, szófordulatok helytelenek, sőt jogszabályba ütköznek, melyek, ha így is kívánják végrehajtani, akkor kártérítési felelősséget vonnak maguk után. Amennyiben szeretnénk biztosra menni az ilyen esetekben, érdemes egy szakértőhöz fordulni, mint amilyen a Dr. Sudár Miklós Ügyvédi Iroda, akik minden jogi kérdésben segítenek.

- PR cikk -

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!