Elemzők: az inflációban az áfa-emelés mellett a gyenge forint is megjelent

Budapest, 2012. február 14., kedd (MTI) - Az MTI által megkérdezett elemzők úgy vélték: az infláció januári, várakozásoknál nagyobb mértékű megugrásában az áfa- és jövedéki adóemelések mellett a forint gyenge januári árfolyama is szerepet játszott.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásoknál nagyobb mértékben, 5,5 százalékra ugrott az infláció januárban, a fogyasztói árak 2,1 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Az infláció megugrását elsősorban az áfa és jövedéki adóemelés, valamint az üzemanyagok drágulása okozta. A maginfláció 4,9 százalékra emelkedett, míg az MNB által is kiemelten figyelt adószűrt infláció 3,6 százalék volt.

Suppan Gergely úgy vélte: meglepő, hogy se a ruházati, se a tartós fogyasztási cikkeknél nem jelentkezett az áfa emelés, valamint a lényegesen gyengébb forint hatása.

Egy hónap alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára (3 százalékkal), valamint az egyéb cikkek árai (2,8 százalékkal) emelkedtek, ezen belül az üzemanyagok 5,3 százalékkal. A háztartási energiaárak az év eleji áremelések ellenére csupán 1 százalékkal nőttek egy hónap alatt, így az év eleji áremelések egy része februárban jelentkezhet. A szolgáltatások árai 2,2 százalékkal emelkedtek, amit a postai szolgáltatások 12,4 százalékos drágulása okozott.

Az elmúlt 12 hónap alatt az élelmiszerárak 5,5 százalékkal, az egyéb cikkek 8,5 százalékkal – ezen belül az üzemanyagok 18 százalékkal –, a háztartási energia 6,4 százalékkal, a szolgáltatások 4,6 százalékkal, a ruházkodási cikkek 2,8 százalékkal drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 1,5 százalákkal csökkentek.

A senior elemző szerint februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozzák a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra csúszása, míg márciusban bázishatások miatt kissé mérséklődhet az infláció.

Suppan Gergely kiemelte: szeptemberig 5 százalék körül beragadó inflációra számítanak, majd a bázishatások miatt az év végére 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció, így az éves átlagos infláció 4,9 százalék lehet.

Elmondta: az áfa és jövedéki adóemelések kiesését követően a jövő év elején 3 százalékra, 2013 második negyedévtől pedig akár 3 százalék alá is csökkenhet, jövőre az átlagos infláció 2,9 százalék lehet. A TakarékBank elemzője szerint az inflációs célkitűzés így jövőre teljesülhet, az MNB azonban egyelőre nem csökkentheti az alapkamatot, amire csak az IMF/EU hitelmegállapodás megkötése után kerülhet sor, amennyiben a stabilitási kockázatok és az országkockázati felár jelentősen mérséklődik.

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint "nem túl rózsás a kép" az inflációt tekintve, az áfa és a jövedéki adóemelés mellett a december végi és január eleji gyenge forintárfolyam is erőteljesen hatott az infláció alakulására. Figyelemre méltó az is, hogy utoljára 2009 nyarán volt áfa-emelés, akkor azonban a cégek részben "lenyelték" az áfa-emelés hatását, most viszont ez kevésbé volt jellemző. Emellett az is szembeötlő, hogy a változatlan adótartamú árindex is emelkedett, mégpedig a decemberi 3,3 százalékról 3,6 százalékra.

Az üzemanyagok árszintje is jelentősen befolyásolta a fogyasztói árak alakulását, bár ez kalkulálható volt. Ez esetben hármas hatás érvényesült: hiszen az üzemanyagok árának alakulására befolyással volt az alapanyag-áremelés, a jövedéki adó emelkedése és a gyenge forint is. A dohányárak alakulására is jelentősen hatott az áfa és a jövedéki adó növekedése - tette hozzá.

Az inflációs folyamatok értékelése szempontjából fontos, hogy a piaci szolgáltatások inflációja gyorsult, ami befolyásolhatja a jegybanki alapkamat későbbi alakulását is. A befektetési igazgató szerint a piaci szolgáltatások szegmensében az áralakulás azért is nagyon fontos, mert korábban a "nyomott" belföldi kereslet miatt a szolgáltatásokat végzők csak korlátozottan tudtak áremelést érvényesíteni ezen a téren. Az idén januárban azonban ez a tendencia erősödött, a korábban a válság alatt észlelt tendenciákhoz képest.

Véleménye szerint a jegybanki alapkamat emelése a jelenlegi forint árfolyam mellett nem valószínű, a friss inflációs adatok tükrében azonban a csökkentésről sem időszerű gondolkodni.

Forián Szabó Gergely arra figyelmeztetett, hogy a szabályozott energiaárak esetében a második hónaptól, azaz februártól jelentkezik majd az áremelés, így megítélése szerint februárban még a januári ütemnél is, azaz 5,5 százaléknál is magasabb lehet az egy évre visszatekintő pénzromlás üteme.

Az igazgató úgy vélte: mivel az adóemelések csak átmenetileg emelik meg az infláció ütemét, jövő januártól a magas bázis kiesése miatt akár a 3 százalékos cél közelébe is visszatérhet az infláció.

Forián Szabó Gergely az idei évben az átlagos éves inflációt 5,3 százalékra becsülte, mivel februárban a pénzromlás ütemének újabb megugrására lehet számítani. Februárban tetőzik az ez évi infláció, a jelentősebb csökkenés csak az év utolsó hónapjaiban várható - összegezte a vezető elemző.