ÁSZ: az MNB a törvénynek megfelelően működött, de nem volt kellően takarékos

Budapest, 2011. november 23., szerda (MTI) - Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2010-ben a jegybanktörvény előírásainak megfelelően működött, de a létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg saját takarékossági célkitűzéseinek, és bérpolitikai intézkedéseivel nem támogatta a kormány takarékossági célkitűzéseit sem.

Az ÁSZ szerdán arról tájékoztatatta az MTI-t, hogy elkészült az MNB 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentése.

A jelentésről szóló közlemény szerint az MNB 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei megfeleltek az MNB-törvény előírásainak, de a jegybank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és saját belső szabályzatainak előírásait.

A számvevőszék emellett azt is megállapította: tavaly ugyan csökkentek a személyi jellegű ráfordítások, de a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség az ÁSZ szerint további 146 millió forint megtakarítást eredményezhetett volna.

A tavalyi beszámolókban a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós - banki szinten megvalósult - költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki a jegybank: a 2010-es személyi jellegű ráfordítások összege 654 millió forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 millió forint volt.

Az MNB 2010-ben 12,783 milliárd forintot, az előző évinél 945 millió forinttal kevesebb működési költséget számolt el, amit az éves jelentése vezetői összefoglalójában "megtévesztő módon a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatott be" - olvasható a közleményben.

Az ÁSZ megállapította azt is, hogy a jegybank munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét. Tavaly a jegybank 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az OÉT ajánlásánál és a saját stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, és 1 százalékponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet az MNB maga határozott meg referencia piacként a bérfejlesztéseinél.

A jegybank elnöke az MNB-törvény előírása szerinti kereset-csökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt - olvasható a közleményben azzal, hogy az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB-törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat.

A jelentés kitér arra is, hogy az MNB elnöke - a 24 fős kommunikációs szakterület mellett - egy kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át; az elnök az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította.

A közlemény szerint az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést: az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során a jegybank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását; egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított.

A számvevők megállapították: az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a 2010-es működésének eredménye 41,6 milliárd forint veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett.

Az ÁSZ azt javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, és szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.

A felülvizsgálat oka az, hogy a monetáris politika megvalósítása során vannak olyan a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg.

A számvevők a jegybankelnök számára is fogalmaztak meg javaslatokat, ezek között van egyebek mellett, hogy biztosítsa a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását; rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még októberben fordult az ÁSZ elnökéhez, kérve, az ÁSZ folytasson le vizsgálatot az MNB szerződéskötési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezt követően a kormánybiztos találkozott is Domokos Lászlóval, aki közölte: Budai Gyula "nyitott kapukat döngetett", mert az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását.