Mire jó az abszolút hallás?

Abszolút hallásnak nevezzük azt, amikor valaki képes megnevezni egy hangot viszonyítási alap nélkül. Hiszen ha már leütnek egy billentyűt a zongorán és megnevezik azt, ahhoz képest egy zenei alapképzéssel rendelkező embernek is könnyű kiszámolni rá egy tercet vagy akár egy oktávot. Ha tehát nincs referenciahang, mi a viszonyítási alap? A tudósok tábora két részre oszlik: egyikük azt tartja, ez egy veleszületett képesség, tehát csak és kizárólag örökölhető, de ha nincs, már nem is lesz, a másik csoport viszont azt mondja, fejleszthető, de csak akkor, ha ezt már hatéves kor alatt elkezdik. Még abban is megoszlanak a vélemények, hogy vajon mennyi embernek van abszolút hallása: egyesek úgy tartják, tízezerből egy embert érint ez a képesség, mások szerint az emberek három százalékát. Az biztos, hogy mindkettő igen kevés.

Több kutatást is végeztek az abszolút hallásra irányultan

Akiknek abszolút hallásuk van, azoknak eltérően működik a bal agyféltekéjük, mint más embereké. Mikor egy kutatócsoport abszolút hallású zenészeket vizsgált, felfedezte, hogy azoknak bal agyféltekéjük halántéki lebenyében az egyik régió meg van nagyobbodva. Egy másik kutatás arra derített fényt, hogy a kiemelkedő tehetségű zenészek vérkeringése más, mint az átlagos embereknek: szintén a bal agyfélteke homloklebenyének kérgi keringése fokozottabb mértékű.

Nemcsak embereknél, hanem állatoknál is felfedezték a tudósok az abszolút hallást, a denevéreknek, a farkasoknak és a madaraknak ez a képesség segítséget jelent a társ vagy az étel beazonosításában. De vajon így vannak-e vele az emberek is?

Miskolcon több abszolút hallású ember van

"Nekem szüleim is zenével foglalkoztak, és azt tudták, hogy anyai ágról nagybátyámnak volt abszolút hallása. Édesapám nagyon reménykedett benne, hogy valamelyik gyermeke örökli. Így mikor megszületett a nővérem, rajta kipróbálták, vissza tudja-e adni játék után azokat a hangokat, amiket a játék előtt ütöttek le neki. A hangközt meg tudta tartani, de magát a pontos hangot nem. Nálam ugyanígy kipróbálták ezt még másfél éves koromban: nyuszi A – cica D. Én a játék után pontosan ugyanazt énekeltem vissza Apukámnak, mint amilyen hangot az elején megadott nekem – mesélte a felfedezés pillanatát Barta Ildikó a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium zeneelmélet tanszakának vezetője, amit persze sokszor ellenőriztek utána, de visszaemlékezett egy másik esetre is, ami egyébként szokása volt. 

– Mikor megérkezett Apukámhoz egy csellista tanítvány, elénekeltem a dallamát annak a darabnak, amit hallottam tőle játszani. Ekkor én még nem tudtam beszélni. Anyukám háttal volt az ajtónak, de az énekemet hallva rögtön tudta, melyik diák jött meg" – mondta Barta Ildikó, aki egyetért azzal, hogy genetikailag öröklődik az abszolút hallás.

Hátránnyal is jár az abszolút hallás

Barta Ildikó elmesélte, fiatal kóristaként olykor tátogott az énekkarban. "Zeneakadémista koromban sokszor csináltam azt, hogy abbahagytam az éneklést, mikor a kórus hangja "elmászott", és csak mikor már pontosan egy fél hanggal voltunk magasabban vagy alacsonyabban, akkor tudtam folytatni én is a dallamot. Addig az agyam úgy járt, mint egy számítógép, hogy most mit is kellene énekelnem, amíg olyan tartományban vagyunk, ami nem jelentett pontosan fél hangnyi csúszást. Mára ehhez már hozzászoktam, tudok együtténekelni a gyerekekkel, és ez nem okoz problémát – mesélte. 

– Mikor ránézek egy kottára, az nekem megszólal. Ez hátrányos két tevékenység folytatása közben, hiszen először meg kell várnom, hogy a zongoránál ülő gyerek lejátssza a dallamot, és csak utána tudom megnézni, hogy mit kottázott le egy másik diák" – mondta, majd beszámolt arról is, hogy tizennégy évesen a szolfézsversenyeken játszva tudta kamatoztatni ezt a tudását.

Tanárként találkozik abszolút hallású gyerekekkel

Huszonhét év alatt csak néhány alkalommal találkozott ilyen képességű fiatallal. "Most is van két növendékem, akinek abszolút hallása van. De volt egy nagyon érdekes esetem is, amikor egy olyan diákot ismertem meg, aki hallja, melyik hangot adom meg neki, de visszaadni nem tudja. Én egészen addig azt hittem, hogy ez a kettő együtt jár. Volt olyan tanítványom is, aki képes volt minden reggel 7-re bemenni az iskolába, hogy a zongorán többször leüsse a C-t, hátha megragad a fejében. Ha tehát valakinek magas szintű relatív hallása van (az adott hanghoz viszonyítva tisztán énekel vagy játszik hangszeren), hiszem, hogy fejleszthető az a képesség. Például a zenekarban játszók vagy az A-hoz, vagy a C-hez viszonyítanak, vagy megjegyzik saját hangszerük húrjait. Mi, akik abszolút hallással rendelkezünk azonban nemcsak a zenei hangokat ismerjük fel, hanem például a pohár vagy a villamos csengését is" – számolt be a tapasztalásáról Barta Ildikó, akivel a barátai gyerekkorában sokat játszottak olyat, hogy egy-egy tárgynak kellett felismerni a hangját. Ez mindig sikerült neki.

Vannak fokozatai az abszolút hallásnak

Barta Ildikó az abszolút halláson belül megkülönbözteti a hertzhallást, ami mérhető egy telefonos alkalmazással. "Tanítványaim játszottak ezzel az applikációval. Ez kétherzenként mutatja, hogy milyen kilengés van egy tiszta hangon belül is. Nagyon nehezen tudták megtartani az adott hangot, ráadásul még azon is csodálkoztak nagyon, hogy én mindig meghallottam, ha akár két hertzzel odébb csúszott a hang. Stúdióban viszont a hangmérnök mutatta, hogy másoknak nagy amplitúdóval leng ki a műszer, míg nekem alig mozdul" – mondta.

Hasonló vizsgálatot végzett el önmagán a szintén abszolút hallással rendelkező Balás Zoltán. "Angol nyelven találtam egy olyan programot, ami tesztelte ezt a képességet. Különböző sípoló hangok jöttek össze-vissza, és szinte száz százalékosra teljesítettem a feladatot. Még grafikusan is megjelenítette a program."

Kevés pénz mellett is fontos volt a zene

Balás Zoltán Miskolcon nőtt fel egy négy gyermekes családban, s bár nem voltak tehetősek, mégis fontosnak tartották a szülei, hogy zenére taníttassák gyermekeiket. "Zeneoviba Veszprémi Ili nénihez jártam, aki gyanút fogott, hogy esetleg abszolút hallásom van. Megkért, hogy álljak háttal a zongorának, majd leütött egy hangot, amit visszafordulva meg kellett mutatnom. Ezt még néhányszor megcsinálta velem és így derült ki számára is, hogy nekem van erre képességem. Végül megbeszélte a szüleimmel, hogy zongoráznom kéne megtanulni – mondta, hozzátéve, a családi indíttatás meghatározó volt életében. – Jártunk templomba, édesapám pedig otthon is énekeltette velünk az ott megtanult egyházi dalokat. Volt zongoránk is. Hallomásból tudom, hogy anyai nagymamámnak szintén abszolút hallása volt."

Zenei pálya nélkül is hasznosítja tudását

Balás Zoltán életében mindig fontos szerepet játszott a zene, párt is erről a területről választott magának, annak ellenére, hogy ő maga nem zenei pályára ment. "Balásné Molnár Ildikó a feleségem, aki a Fazekas Utcai Általános Iskolában tanít, ahova én jártam gyerekként, ott vezeti az iskolai kórust, valamint ő a karnagya a Forrás kamarakórusnak, ami ismert Miskolcon, hiszen számos fellépésük van városi rendezvényeken is. Kórusban én magam is énekeltem mindig életem során. Ha azonban nem abban a hangnemben szólal meg a dallam, amit a kottában látok, ez a képesség kifejezetten zavaró – mondta, majd hozzátette, azért nem a zenét választotta hivatásául, mert az egyik tanárnője nyolc év zongoratanulás után megfogalmazta róla, hogy érezhető az, hogy neki nincsenek előadóművészi ambiciói. 

"Akkor azt éreztem, hogy ez tökéletesen így van. Mondta még azt is, hogy esetleg a hangmérnöki pályát választhatnám, hiszen a zene szeretete mellett ott van a számtané is. Arrafelé indultam hát el, de az egyetemen derült ki számomra, hogy egy másik terület lenne a legmegfelelőbb, ez pedig az informatika volt."

Hosszú idő elteltével megváltozik a képesség

Balás Zoltán jelenleg hatvanhat éves, szívesen vesznek elő ismeretlen kottákat baráti társaságban, ahol azzal is múlatják az időt, hogy énekelnek. "Mára már változott ez a képességem. Mikor zongorahangot hallok, nem ritkán érzékelem hamisnak, és idő kell ahhoz, hogy meggyőzzem magamat, hogy amit a kottában látok, valóban azt játssza a hangszer. Én úgy mondom, hogy kisebb zavarok vannak az abszolút hallásomban vagy úgymond kopik. Pedig emlékszem még arra, mikor édesanyám megtanította a hangokat nekem: felírta egy ötvonalas füzetlapra, hogy melyik hangnak mi a neve, ezeket el is mondta nekem. Attól a pillanattól kezdve tudtam ABC-s hangokkal énekelni kottából – emlékezett vissza Balás Zoltán.