„Kik érted haltak, szent világszabadság!”

Kossuth Lajos

Monokon született, iskoláit Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Sárospatakon végezte. Egyéniségéből sugárzott a szónoki rátermettség. Szép hangja, páratlan lelkesedése, a szemében lángoló tűz magával ragadta hallgatóit. Részt vett a pozsonyi országgyűlésen, ahol papírra vetette az ott elhangzó szónoklatokat. Onnantól kezdve rendszeres írásos tudósításokat küld a vármegyéknek az országgyűlés tárgyalásairól. Megalapítja a Pesti Hírlapot. Az 1847–1848. évi pozsonyi országgyűlésen döntő hatású szónoklatot mond, amely a negyvennyolcas események felgyorsulásához vezet. Nevéhez kötődik az első magyar felelős minisztérium kinevezése. Mint pénzügyminiszter, majd mint a honvédelmi bizottmány elnöke, végül mint a magyar köztársaság kormányzója fáradhatatlan munkássággal szolgálta az önvédelmi harc ügyét, de a szabadságharc leverése után menekülni kényszerült.

Szemere Bertalan

Vatta községben született, majd Pálóczy László, borsodi főszolgabíró mellett helyezkedett el jogászgyakornokként. A megye tiszteletbeli aljegyzője, majd alispán. 1847-ben közfelkiáltással megválasztották megyei követnek. Több politikai, civil és kulturális egyesület létrehozója, szervezője, vezetője is volt. Elnöke a Miskolci Casinónak, a Védegylet helyi csoportjának, az Olvasókörnek, a leégett színház újjáépítésére alakult társaságnak. Az 1848-as forradalom győzelme után a Batthyány­-kormány belügyminisztere. Feladata volt az új országgyűlés előkészítése, az 1848-as törvények életbeléptetése. Az ő nevéhez fűződik a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztése, a nemzetiségi törvény elfogadása. Részt vett az augusztus 11-i aradi minisztertanácsi ülésen, majd a szabadságharc vezetői közül az utolsók között menekült.

Klapka György

A szirmabesenyői körzet képviselője. Az 1848–49-es szabadságharc dicső, a magyar nemzet köztudatában örökre népszerű alakja marad. 1848 tavaszán a forradalom hatására önként jelentkezett honvédségi szolgálatra, ahol századosi rangot kapott. Később Kossuth kinevezte a felső–tiszai hadtest parancsnokává, egyúttal ezredesi rangot kapott. 1849 májusában Debrecenben tagja volt a Szemere-kormánynak, mint hadügyminiszter Görgey mellett, majd kinevezték Komárom parancsnokává. 1867-ig nyugaton szervezte az ellenállást a Nemzeti Direktórium tagjaként Kossuth és Teleky László társaságában. A kiegyezés után tagja lett a magyar országgyűlésnek.

1892. május 7-én halt meg, sírja felett 30 ezren énekelték a Klapka-indulót, melyet Komáromban szerzett Egressy Béni, az ő tiszteletére.

Görgey Artúr

Az 1848–49-es szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére, a dédesi választói körzet képviselője. 1848 már­ciusában, amikor Pesten váratlanul kitört a forradalom Görgey úgy döntött, hogy a haza védelmére fordítja erejét, szá­zadosi rangban, a győri zászlóaljban kezdte szolgálatát. A nyár végére őrnaggyá, majd a keletre fekvő területeken szervezett népfelkelés parancsnokaként lépett elő. Kulcsszerepe volt a Pákozdnál kivívott győzelemben, majd a Jellasicsnak kémkedő Zichy Ödön elfogatásában. Görgey Artúr a világosi fegyver­letétel után nem Haynaunak, hanem Paszkievics orosz hercegnek adta meg magát, így ennek eredményeként Görgey az aradi tizenhármakkal és számos nála alacsonyabb rangú tiszttel ellentétben a bitófa helyett klagenfurti őrizetbe került.