Segítséget kapott a vak harmonikás

Végső elkeseredésében segélykérő sorokat posztolt közösségi oldalára Weszely Ernő vak zongora- és harmonikaművész január 27-én. A művészt megyénkben is jól ismerhetik, hiszen a miskolci operafesztiválok emblematikus szereplője. A zenei rendezvény idején a Déryné-kertben harmonikázott minden éjjel a zenekedvelő közönség nagy örömére.

Az elmúlt évben azonban a járvány miatt alig volt jövedelme, nyáron csak egyetlen meghívást kapott. A 45 ezer forintos nyugdíjából nem tudta fizetni budapesti önkormányzati lakásának bérleti díját, csupán a rezsire jutott.

Kísérte a kórust

– Tudtam, hogy baj lesz az elmaradásból, hiszen már 6 havi lakbérrel tartoztam. Január végén felkeresett egy családsegítő hölgy az önkormányzattól, és elmondta, hogy 8 napon belül ki kell fizetnem a közel 200 ezer forintos tartozást. A hölgy elment, én pedig egyetlen lehetőséget láttam, a közösségi oldalon kértem segítséget. Mire a családsegítő egy óra múlva visszajött, már 400 ezer forintot adtak össze az ismerősök és ismeretlenek. Megemlíteném Szentpéteri Csilla zongoraművészt, aki jelentős összeggel támogatott. Bevétele most neki sincs, de a férjének szerencsére igen. Rajta kívül nagyon sok olyan ember is segített, akiket nem ismerek – mesélte Weszely Ernő. Hozzátette, hogy ha nem lennének a járvány miatti korlátozások, akkor nem lenne semmi baj, mert a nyugdíját ki tudná egészíteni a fellépésekért kapott honoráriumból. Sajnálja, hogy a miskolci operafesztivál is elmaradt, mert a rendezvénynek mindig különleges hangulata van. Mint mondta, soha nem felejti el, amikor a Milánói Scala kórusa jött el Miskolcra fellépni.

– Este érkeztek meg, és elénekelték Verdi A trubadúr című operájából a Cigánykórust, valamint a Nabuccóból a Rabszolgakórust úgy, hogy én kísértem őket tangóharmonikán. Ezt soha nem fogom elfelejteni, felemelő érzés volt. Mind a 19 operafesztiválon ott voltam, és nagyon készültünk a huszadikra. Nagyon sajnálom, hogy végül nem lett belőle semmi – jegyezte meg Weszely Ernő.

(A borítóképen: Weszely Ernő szívesen emlékszik vissza a miskolci operafesztiválokra. Készült a huszadikra is, de az elmaradt)