Ne égessen, inkább komposztáljon!

Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.

Mint fazékon a fedő

Az elfogadott törvényjavaslat vegyes fogadtatásra talált a lakosság körében, míg a legtöbben üdvözlik, vannak, akik szerint van létjogosultsága az égetésnek, vagy egyszerűen csak kérdésként fogalmazzák meg, hogy mit kezdjenek január 1-től a zöldhulladékukkal.

– A téli, fűtés okozta légszennyezettség kapcsán már sokszor szó esett róla: a Sajó völgyében gyakran megreked a levegő, a földrajzi környezet nem kedvező, mint például egy sík térségben, ahonnan a szél könnyen el tudja fújni. Olyan, mintha a fazékra rátennénk a fedőt: az inverziós légállapot miatt a káros anyagok a völgyekbe szorulnak. Ennek is betudható, hogy a miskolci kistérségben az országos átlaghoz képest magasabb a légúti betegek száma, mely később allergia, asztma kialakulását is okozhatja. Ám a levegőszennyezés mellett a zöldhulladékot azért sem szabad elégetni, mert az édes anyaföldnek vissza kell adni, ami az övé, egyébként csökken a tápanyagtartalma, romlik a talaj szerkezete. Meg kell nézni az erdőket! A talajra hullik a falevél és az ág, a szerves anyag. A lomb jótékony árnyéka megtartja a nedvességet, a patások, rovarok összejárják, forgatják, és kialakul a tökéletes talaj. Nem véletlenül szoktak sokan az erdőből vinni földet otthonra növényekhez – helytelen módon –, pedig nekünk csak ezt a folyamatot kell megtanulni utánozni a saját kertünkben. – mondja F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke.

A talaj hatalmas élő organizmus, egyetlen kanálnyiban milliárdnyi élőlény van. Ők segítenek és segíthetnek abban, hogy a szerves anyagok visszakerüljenek a körforgásba, és ismét tudjunk például táplálékot termelni belőlük.

– A javunkra válik, ha megértjük ezt a folyamatot, és munkatársainkként használjuk a talaj élőlényeit, mikroorganizmusait. A zöldhulladék komposztálható, nemcsak a kerti, hanem a háztartási is, akár nagyobb mennyiségben is, ha megvan hozzá a helyünk – mondja a szakember.

Inkább a közösségi komposztálás

Megyénkben jól működik a zöldhulladék-szállítás, kevés település van, ahol ez nem megoldott. Sokan az ország más részeiben is ennek fejlesztésében látják a megoldást az égetés tiltása után, de F. Nagy Zsuzsanna ezzel nem ért egyet.

– Az nem környezetvédelem, hogy 30-40 kilométerre elszállítjuk egy autóval a zsákolt zöldhulladékot, megfosztjuk a saját talajunkat a táp­anyag-utánpótlástól. Ráadásul hiába lebomlónak mondott zsákokba történik a begyűjtés, ez – szemmel nem látható – mikroműanyaggal, de szennyezi a környezetet, beépülhet a táplálékláncba. Miskolcon már 2006-ban azt a javaslatot fogalmaztuk meg, hogy legyenek közösségi komposztálók, ahová beviheti a lakosság, ha otthon nem tudja megoldani, és a városban keletkező zöldhulladék is ide kerülhet. Plusz­szolgáltatásként, minimális díj ellenében az ágak aprítékolását is elvégezhetnék a települések vagy a leszerződött vállalkozó, megkönnyítve az emberek dolgát. Svájcban például nem lehet úgy építkezni, hogy ne legyen komposztálásra alkalmas terület a telken, de a társasházaknál is kötelező kiépíteni a közösségi komposztteret. Mindenki jól jár, nincs szükség felesleges szállítgatásra, és óvjuk a környezetet. Erdélyben sem népszokás a kerti anyagok elégetése… Ez tehát most egy jó alkalom arra, hogy elindulhasson valami, legyen szemléletváltás ezen a területen nálunk is. Hogy ismét alkalmazzuk azokat a módszereket, melyek révén a körfolyamatba vissza tudjuk adni azt a természetnek, ami az övé, és nekünk is csak a hasznunkra válik – mondja.

Takarás lehet a fűből

Az internetet az elmúlt napokban elöntötték a törvénymódosítás kapcsán a cikkek, amelyek a zöldhulladék egyéb felhasználását mutatják be, ha se elégetni, se elszállíttatni, se komposztálni nem szeretnénk. A fűnyesedék például tökéletes mulcs, vagyis takarás lehet kerti növényeink alá, a vékony ágakból, vesszőkből kerítést, magaságyást készíthetünk. De a magaságyás szintén jó megoldás – többek között – a zöldhulladék eltüntetésére, hiszen a német, vagy hügelmódszer alapja, hogy vastagabb ágakat, vékonyabb ágakat, zöld és barna kerti hulladékot, komposztot töltünk az ágyás aljába, akár a kétharmadáig is ezzel megtöltve, és annak a tetejére rakjuk a földet. Így a lebomló zöldhulladékból kap tápanyagot az ágyásunk, benne a növényeink, s a nedvességet is jól tárolja.

(A borítóképen: F. Nagy Zsuzsanna a zöldhulladék feldolgozására a komposztálást ajánlja)