Kicsit tavasz, kicsit nyár: ez a május

Bár volt már jobb kertészkedésre alkalmas idő áprilisban, de itt a május, ami a kiskertekben amolyan felemás hónapnak számít: egy kicsit még tavasz, egy kicsit pedig már nyár. Mindig az adott év időjárásól függ, hogy miként emlékezünk vissza rá.

A palántázás hónapja

Két éve ilyenkor például „beütött” a harminc fok, és nagyon meleg, száraz májust éltünk meg, míg tavaly azért változékonyabb volt az időjárásunk. Most hűvösebb napokat élünk, ami nem tett jót a frissen kiültetett palántáknak, és a vetéseket is visszafogta kicsit, viszont az esővel együtt ideális volt a gyomoknak, amelyek úgy nőnek, mint, ha húznák őket kifelé. Most már teljesen bizonyos, hogy a következő napokban a kapa és a fűnyíró folyamatos társunk lesz a munkák során.

De nézzük, mi is az aktuális májusban! Természetesen először is az, hogy elültessünk mindent, amit áprilisban még nem tettünk meg, akár a nem megfelelő időjárás, akár amiatt, mert nem volt még itt az ideje. Akár a magvetést, akár a palántakiültetést nézzük, egy fontos dátumot – általában – figyelembe kell venni az ültetés idején. Ez pedig nem más, mint a május 12-14-e közötti fagyosszentek időszaka, ahogy a népi és kiskerti megfigyelések mondják: ezek elmúltával már biztosan nem kell éjjeli fagyoktól tartani, így minden a földbe kerülhet. Tekintve, hogy az elmúlt napokban visszaesett a hőmérséklet, elmondhatjuk, hogy nem ideális az időjárás a májusi vetésnek és palántaültetésnek, de azért annyira nem is rossz a helyzet. A piacok és a házi termelők már nagyüzemben árusítják a palántákat. Vigyázzunk azért arra, hogy honnan, és mit vásárolunk, főleg az online térben, erről lásd külön cikkünket!

A gyomtalanítás a sorok között megfelelő húzókapákkal most még könnyű. Ha szükséges, akkor a sorokat kézzel gyomláljuk. Erről, valamint a szükséges öntözésről ne feledkezzünk meg. Ahogy arról a múlt héten írtunk: kapálással nem csak a szellőzést és talajnedvesség megőrzését biztosítjuk, a cserepesedést is megakadályozzuk. A gyomokat nem azért írtjuk, mert nem nyújtanak szép látványt, hanem azért, mert a talajtól és így a növényektől is tápanyagot vonnak el.

A leendő termésünk mennyisége és minősége nagyban függhet attól, hogy mennyire figyelünk ebben a hónapban a megfelelő öntözésre! Ebben pedig nem csak a palánták, vagy az elvetet magok, a frissen kikelt növények tekintetében kell nagy figyelmet fordítani, hanem a tavasszal ültetett fák, lágyszárúak, cserjék, évelő és egynyári növények tekintetében is.

Károkozók a földben

Megjelent a lótücsük, lótetű is, a járatok közvetlenül a földfelszín alatt vannak, ha végigtapogatjuk az ujjunkkal, megtaláljuk a fészkét és elpusztíthatjuk őket. Ha meleg és száraz a hónap, megjelennek a földibolhák, melyek veszélyeztetik a káposztaféléket és a retket is. Rovarölő szerek helyett az ágyások közé palántázzunk egy-egy tő salátát, ez távol tartja a földibolhát – mivel a saláta sok vizet kíván, ezt a földibolha nem szereti.

Ha sárgul a sárgarépa, répalégy, sárgul a hagyma, hagymalégy lehet a ludas. Szedjünk ki egy-egy hagymát vagy répát, vágjuk ketté és nézzük meg, mi károsítja. A fertőzött növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg. Aki szép, nagy őszibarackokat szeretne termelni, az terméskötés után ritkítsa a gyümölcsöket.

Mit vethetünk ebben a hónapban?

Hüvelyesek közül a földimogyoró és a bab vetését is elkezdhetjük. A futóbab köztes növénye lehet a karalábé, fejes saláta. Vessünk cserepekbe tököt, patisszont, cukkinit és neveljük palántának. Ha van helyünk, vethetünk cserepekbe uborkát is. Így biztonságos körülmények között, védett helyen előnevelhetjük őket, és május végén kiültethetjük a palántákat. Ne hagyjuk ki a csemegekukoricát sem, a rövid tenyészidejű fajtákat egész júliusig vethetjük. A paradicsomot is palántázzuk ki, de a tojásgyümölcs-padlizsán kiültetésével várjuk meg a májusi fagyok végét. Vethetünk még hónapos- és nyári retket, töltsük fel a borsó tövét, és szintén töltsük fel a burgonyát. Vethetjük a céklát, fodros kelt, póréhagymát és a kelbimbót is. Salátából már csak a nyári fajtákat válasszuk.