Hat év börtön a napi 500 ezer forintos sarcért
Ítélethirdetés
A vádlott D. Gergely vesztegetés vádjával állt a bíróság előtt. Másodrendű vádlott K. Sándor ugyanannál az Ukrajnával határos záhonyi határrendészeti kirendeltségnél dolgozott. Első rendű vádlott hatósági segédelőadói beosztást látott el, másodrendű vádlott pedig határ rendész, útlevél kezelő. D. Gergely feladatkörét ellátva szabadon mozgott a ki és bemenő oldalon, erre építve indult vesztegetés a határellenőrzést végző egyenruhások és a segédelőadó között. 2010 elején pontosan nem ismert időben megállapodtak abban, hogy a szolgálatban lévő útlevél kezelők ilyen-olyan indokkal pénzt kérnek az ukránoktól, majd azt a szabadon mozgó D. Gergely gyűjti és viszi elrejteni. Azt, hogy mikor kell jönni pénzért, egymás közt mobiltelefonon jelezték. A pénzt D. Gergely a parancsnoki épületben ideiglenesen elrejtette, majd az így szerzett bevételt egyenlő részekre osztották el. 2010. augusztus 9-dikén mindkét vádlott dolgozott.
Ezen a napon egy magát Kárpátaljai magyarnak valló személy telefonált dél körül a nyomozó ügyészségre, mert a kisbuszos utasforgalomban a magyar útlevélkezelők rendszeresen pénzt szednek annak érdekében, hogy a haza induló ukránok zökkenőmentesen kelhessenek át a határon. A bejelentő azt is pontosan elmondta, mi történik az útlevélkezelőktől beszedett pénzzel. Amennyiben pedig nem fizetnek a határőröknek, a járműveket kiállítják a sorból, és kipakoltatják az árut, szétszedik a járművet, és több órára feltartják az utazókat. Járművenként 10-50 Euró volt a tarifa. A bejelentést követően egy kommandós csoport azonnal a határra indult. Mindenkit megmotoztak. A fegyelmi alosztály vezetője megkérdezte D. Gergelyt is, tart-e magánál tiltott eszközt. A válasz – igen volt – D. Gergely önként elővette a zoknijából az elrejtett 320 Eurót, amit állítása szerint egy pénztárcában talált, amit kiürítve a Tiszába dobott. Az egyik mosdó átkutatása során további 1065 Eurót találtak meg. (Összesen csaknem 500 ezer forintnyi pénz, nagyjából a szolgálat felének letelte után.) Az útlevél kezelőknél nem volt egyetlen Euró sem.
D. Gergely előzetes letartóztatásban maradt
Az első kihallgatás során D. Gergely vádlott a nyomozó ügyész előtt védő jelenlétében beismerte cselekményét, később már mindent tagadott. Hivatkozott arra is, hogy a beismerő vallomás idején tudat beszűkült állapot miatt vallott be mindent, de állított olyat is, hogy egy tartozását akarta megfizetni, ezért volt nála a pénz. A bíróság D. Gergely védekezését nem fogadta el. Az indoklásban rámutatott, hogy tudta a vádlott, nem lehet nála külföldi fizető eszköz. Az adósságát rendezhette volna szolgálaton kívül. Másodrendű K. Sándor vádlott végig tagadta, hogy ő elfogadott volna pénzt, vagy átadott volna D. Gergelynek pénzt. A szolgálat során két alkalommal beszéltek telefonon, de erre az volt a magyarázat, hogy segítséget kért az útlevélkezelő K. Sándor D. Gergelytől, mert ő tudott ukrán nyelven. Ezen a napon valóban kiszabott két helyszín bírságot az útlevélkezelő, és ugyan ezek időben nem estek egybe a telefonálással, de azt nem is cáfolják, hogy szolgálati okból érintkeztek.
A bíróság a körülmények mérlegelése után úgy döntött, hogy D. Gergely bűnös, hivatalos személy által bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért a 6 év börtönre és 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlott K. Sándort az ellene felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az ügyész mindkét vádlott esetében 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, első rendű D. Gergely és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítését fellebbezett, míg K. Sándor és védője tudomásul vette a felmentő ítéletet. D. Gergely előzetes letartóztatásban maradt, míg K. Sándor kezéről lekerült a bilincs. A jogerős ítéletet az Ítélőtábla hozhatja meg.
- Pusztai Sándor -
