Három vármegyével büszkélkedhet Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Akt.:
A karosi honfoglalás kori temetőben
A karosi honfoglalás kori temetőben
Borsod-Abaúj-Zemplén – A Karosban talált sírok szerint Zemplén már a honfoglalás idején lakott terület volt.

I. István megkoronázását követően a 11. század elején nekilátott a vármegyerendszer kialakításának, így alakult meg Borsod, Abaúj és Zemplén vármegye, amely összességében nagyobb területű volt, mint jelenlegi megyénk.

Borsod vármegye

A vármegyét valószínűleg az Örsúr nemzetség földjein hozták létre. Az Örsúr nemzetséget Anonymus leírása említette először: „Acsád fia, a honfoglalás idejében Árpád vezértől, ki seregét a Nyárádig vezette, Kács (Casu) vidékén nagy földet kapott szállásul s utóbb a Nyárád forrásánál az Örsúr várának nevezett erősséget építtette”. Az Anonymus által említett első 10–11. század körül épült Örsúr várat a régészek a Sály feletti hegy fennsíkjának északi végében tárták fel. Ez a vár szolgált az Örsúr nemzetség első központjaként, majd ezt később valami ok miatt elhagyták és Kácson építették fel új nemzetségi központjukat. A Bükk alján, Dél-Borsodban letelepedett Örs törzs vezető nemzetségének első személyisége Kacsu (Casu) lehetett, az ő nevét őrzi Kács település. A nemzetség itt Kácson építette fel nemzetségi várát és bencés monostorát, mely a nemzetség temetkezési helyéül is szolgált.

Abaúj vármegye

Abaúj vármegye elődje a 11. század első harmadában szervezett Újvár megye volt. Ez az Árpád-korban a későbbi Heves és Sáros területeit is magában foglalva délen a Tiszáig, majdnem Szolnokig, északon a lengyel határig ért két, Borsod vármegye által elválasztott darabban. Ezek a területek Aba Sámuel birtokai voltak, és akkor szervezték őket egy megyébe, amikor Sámuel csatlakozott Istvánhoz.

A honfoglalás után Heves, Abaúj és Sáros vármegye területén az Aba nemzetség telepedett le. Aba Sámuel, a nemzetség ősatyja a Mátraalján volt birtokos.

Abaúj vármegye első jelentős eseménye 1046-ban történt, mikor az Orseolo Péter ellen szövetkező urak az év szeptemberében Abaújváron találkoztak. A Vata-féle pogánylázadás vezetői találkoztak Abaújváron a hazatérő Szár László (más források szerint Vazul) fiaival, és a pogány hit visszaállítását követelték.

Zemplén vármegye

Zemplén vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zemplénvár központtal valószínűleg Ond vezér nyári szállásföldjén.

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 5. évezredben is éltek itt emberek. Ezt bizonyítják az itt talált használati eszközök, kőkések és szekercék, cseréptöredékek, égetett agyagedények. A vaskorban kelták laktak itt, akiknek a későbbi vár helyén megerősített településük állt. A római kori település idejéből 177 sírt tártak itt fel, melyek az i. e. 50-től 200-ig terjedő időszakból származnak. A bodrogközi Karosban honfoglalás kori sírokat tártak fel, az ott emelt emlékhelyet rengeteg turista keresi fel.

Zemplén Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye. Még Szent István király tette meg a vármegye székhelyévé. A Bodrog partján ma is állnak várának sáncai.

ÉM