Három kórház szűnik meg és tizenkettő ápolási intézménnyé alakul át

Hivatalosan három kórház szűnik meg, a Schöpf-Merei Kórház és Anyavédelmi Központ, a Svábhegyi Gyermekkórház és a “Lipót”, azaz az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet. Molnár Lajos egészségügyi miniszter az egész kórházi struktúrát érintő, április 1-ével életbe lépő ágyszám-felosztásáról szóló döntését csütörtökön jelentette be.

A három megszűnő kórházon kívül, a listán három másik intézmény is nulla ágyszámmal szerepel. A Kecskeméti Repülőkórház, a Parádi Állami Kórház és a miskolci Dialízis Központ feladait azonban más kórházak veszik át, illetve megosztva tovább folytatják.

12 olyan kórház lesz, amelyekben eddig aktív ellátás folyt, de a miniszteri döntés értelmében a jövőben már csak ápolással foglalkoznak majd. Ilyen például a Szent Rókus Kórház, amely a hivatalos lista szerint csak 300 krónikus ágyat kap.

Összességében az eddigi 80 ezer kórházi ágy 71 ezerre csökken. 16 ezer aktív ágyat szüntetnek meg, a krónikus ágyak száma viszont több mint 7 ezerrel nő. A tárca vezetője bejelentette: a megmaradt kórházi ágyakra az állam az eddigieknél többet költ majd: 136 ezer forint helyett 146 ezer forintot.

A miniszteri döntésről minden intézményt, fenntartót, kórháztulajdonost egyedileg értesít az egészségügyi tárca. Az egyes intézményeknek megküldött határozatokban részletes leírás lesz arról, milyen feladatokat lát el április 1-től a kórház, milyen osztályok működnek majd, az ország mely területein élő lakosság egészségügyi ellátásáért lesznek felelősek.

A területi ellátási kötelezettség áprilisi bevezetésével, ha a betegek más kórházba akarnak menni, mint ahova a beutalójuk szól, illetve beutaló nélkül keresnek fel egy kórházat, ki kell fizetniük az ellátás 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot. A jövő héten minden háziorvos és a mentők is megkapják az összes információt, hogy a betegek időben tájékozódhassanak: ki hol kaphatja meg az ellátást. Ezen kívül tájékozódni lehet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Egészségügyi Minisztérium internetes oldalain valamint a Terápia2007 honlapon. Választ adnak a területi egészségbiztosítási pénztárak és a Dr. Info vonalán telefonon is érdeklődni lehet (06-40-374-636).

Molnár Lajos a csütörtöki tájékoztatón elmondta: lesznek olyan kórházak, amelyek átalakítása nem fejeződik be április 1-ig, a finanszírozási szerződések megkötéséig. Ezért a kormány szerdán rendeletben szabályozta az átmeneti időszakot , annak érdekében, hogy a betegellátás zavartalan legyen. A rendelet például kimondja, hogy ha várandós kismamák április után nem tudnak abban az intézményben szülni, amelyet eredetileg választottak: az állam finanszírozza az ellátásukat.

A kórházi rendszer átalakításának várható költsége 20 milliárd forint, erre megvan a forrás a költségvetésben, ahogy az állásukat elvesztő orvosok és egészségügyi szakdolgozók végkielégítésére is. A miniszter elmondta: a számítások szerint 1500 orvost és 5-6 ezer szakdolgozót érint majd a struktúra átalakítása. Az álláskereső dolgozókat az állam átképzésekkel segíti és a területi ÁNTSZ-ek is igyekeznek számukra új munkahelyet találni.

Az Alkotmánybíróság (AB) döntését a minisztérium végrehajtja – reagált Molnár Lajos arra a csütörtöki AB határozatra, hogy a Fidesz népszavazásra bocsáthatja a kórházátalakításokról szóló kérdését. A vizitdíjjal kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről, amelyet az AB visszautalt az Országos Választási Bizottság hatáskörébe, a miniszter várja a bizottság döntését – tette hozzá.

Jogorvoslati lehetőség van, bírósághoz lehet fordulni – válaszolt a miniszter arra a kérdésre, hogy mit tesz a minisztérium, ha a kórház fenntartói nem fogadják el a tárca ágyszámfelosztási döntését és nem írják alá március 31-ig a finanszírozási szerződést. Senkinek nem lehet azonban érdeke, hogy egy ilyen eljárás miatt zavar keletkezzen a betegellátásban, ezt az ellenzék is elfogadja – tette hozzá.








hirdet�s