Három kor két domb között

Három kor két domb között
Bronz-, kelta- és Árpád-kori leleteket tárnak fel Pácin határában miskolci és sárospataki régészek.

Egy helyi szólás szerint, ha valaki eldob egy kavicsot a Bodroközben, ahol leesik, ott némi ásás után már minimum honfoglalás kori leletet talál.

Igen, de csak ha dombtetőre dobja a kavicsot – mondja Szörényi Gábor, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, a Pácin határában zajló régészeti feltárás vezetője.

– Az tény és való, és a leletek kora is azt bizonyítja, hogy ez a terület már a Krisztus előtti századokban is lakott volt. A három folyó, a Bodrog, a Tisza és a Latorca által határolt terület egyrészt könnyen védhető volt, másrészt a talaj is termékenynek bizonyult. Ezen a mostani három és fél hektáros területen három kor leleteire találtunk, hiszen előbukkantak a bronz-, a kelta- és az Árpád-kor emlékei. Ezek közül legkönnyebben a kelta és az Árpád-kori jelenlét bizonyítható – magyarázza Szörényi Gábor, hiszen ebben a két korban a földbe építették a házakat, amelynek a nyomait mára sem tudta teljesen nyom nélkül eltüntetni az idő. A bronzkorban a felszínre építették a házakat, így nem könnyű az akkori építkezések nyomait fellelni. A használati tárgyak mellett találtak ékszereket, többek között három bronzkorból származó karkötőt és egy hajtűt, valamint feltártak több temetkezési helyet is.

Késtek egy évet

Egy évet késtek a munkálatok beindításával, hiszen a területet már 2004-ben bejárták, de a Vásárhelyi Terv keretében építendő cigándi árapasztó kivitelezése csak az elmúlt hetekben kezdődött meg, és miután az ilyenkor kötelező régészeti feltárások költségeit a beruházó állja, ezért meg kellett várni a munka kezdetét. Jelen pillanatban gőzerővel folyik a munka, a csapadékmentes napokon reggel nyolc és délután öt óra között három régész, tizenkét technikai munkatárs és harminc kisegítő munkás tartózkodik a munkaterületen. A tervek szerint december közepéig végeznek a feltárással. Azt követően megkezdődik a restaurátorok munkája és ha minden szerencsésen alakul, az itteni leletekből három-négy éven belül kiállítás nyílhat a miskolci Herman Ottó Múzeumban és a sárospataki Rákóczi Múzeumban.

Ha a mostani területtel végeznek, akkor sem búcsúznak hosszú időre a régészek a Bodrogköztől, hiszen a jelenlegi munkaterület két oldalán található két dombot szintén feltárandó területnek jelölték meg, ahol az előzetes elképzelések szerint 2006 tavaszán kezdik meg a munkát.

BG

Közös munka
A bodrogközi feltárás a miskolci Herman Ottó Múzeum és a sárospataki Rákóczi Múzeum régészeinek irányításával zajlik. Miskolcot Szörényi Gábor – és Lovász Emese -, Sárospatakot Ringer István képviseli ebben a csapatban.








hirdet�s