Három évszázadon átívelő történet Kolakszesz György fordulatos élete

Akt.:
Julia Zipfel és családja a nagypapa egykori pincéjénél
Julia Zipfel és családja a nagypapa egykori pincéjénél - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – “Édesanyám éppen az erkélyen locsolta a virágokat, amikor felfigyelt rájuk.”

Turistáknak tűntek, hiszen a férfi nyakában fényképezőgép volt és tétován nézelődve őgyelegtek a szomszéd ház (az egykori miskolci gyógyszertárközpont épülete) előtt. Anyukám kíváncsisága feléledt, ezért leszólt, hogy megkérdezze, segíthet-e valamiben. „Please english” – hangzott a válasz és azonnal tudtam, hogy szükség lesz a segítségemre.

Néhány perccel később azon kaptam magam, hogy a szüleim nappalijában ülök újdonsült ismerőseinkkel, Julia és Johannes Zipfellel és Julia édesanyjával, Maria Kulaksyz­zal. Kiderült, hogy nem egyszerűen turisták, különleges küldetéssel érkeztek Miskolcra.

Mindössze három napjuk volt arra, hogy megtudják, pontosan hol, hogyan élt és dolgozott Maria édesapjának Magyarországra származott nagybátyja, Kolakszesz (oroszul Kulaksyz) György Miskolcon, az 1920-as évektől haláláig, amelynek körülményei és dátuma ismeretlen volt számukra.

A családtagok soha többé nem látták viszont egymást.” Maria Kulaksyz

A nyomozás kezdete

A jelenleg férjével és fiával Moszkvában elő Maria elmondta, hogy fennmaradt néhány levél, amelyet György küldött az Oroszországhoz tartozó Besszarábiában, azon belül is Kurcsiban élő kilenc testvérének és szüleinek. Ezekből tudták meg, hogy felmenőjük a kádár mesterséget tanulta ki, élete egy részét Miskolcon töltötte, volt egy borospincéje, és egy felesége is, akit Gyöngyös városában vett nőül, és jómódban élt a Kazinczy utca 17. szám alatt.

Ezen a nyomon elindulva kérték a miskolci és az egri levéltár segítségét, akik találtak néhány információt, így hamarosan magyar nyelvű fénymásolatok landoltak az ölemben, a kisavasi pincesor történetéről szóló, szintén magyar nyelvű könyvek társaságában. Szerencsémre egyértelmű, rövid és könnyen fordítható irományok voltak.

Fotó: Bujdos Tibor Fotó: Bujdos Tibor ©

Az első papíron egy korabeli nyilvántartás volt a miskolci mesterekről. Ebből kiderült, hogy az 1894. február hetedikén, Kurcsiban született Kolakszesz György kádármester, Kisavas 11. szám alatti lakos, felszabadult 1916-ban, Egerben, ahol segédkorában is dolgozott. Az I. világháborúból 1918 végén tért vissza, Miskolcon telepedett le és 1919-ben önállósította magát.

Egy kis kavarodás

A következő tájékoztatás Fekete Lászlótól, az egykori városi tanácselnöktől származott, 1959-ből. Ebben az állt, hogy Maria és Julia ősének igen jó menetelű kádárműhelye volt, továbbá mint jó iparost, nemcsak megrendelői, hanem munkatársai és iparos kollégái is szerették és becsülték. Megtudtuk, hogy vagyontalanul halt el 1940. február 18-án Miskolcon. Elhalálozásának időpontjában 46 éves, nőtlen ember volt.

Legutóbbi lakása Miskolcon, a Szentpéteri kapu 22. szám alatt volt. Temetéséről barátai gondoskodtak.
Éjfél felé járt ekkor az idő és kicsit összezavarodtunk, hiszen előkerült egy új lakcím, eltűnt egy feleség, továbbá nem értettük, hogy egy jómódú iparos miért hunyt el vagyontalanul.

Abban maradtunk, hogy Mariaék másnap ellátogatnak Gyöngyösre, ahol korábbi információik szerint a házasság köttetett, és benéznek a miskolci polgármesteri hivatalba friss információkért, este pedig találkozunk és együtt átnézzük az okiratokat.

Összeáll a kép

Hétfőn izgatottan vártuk új barátaink visszatértét, remélve, hogy sikerrel jártak. Eredményeik minden várakozást felülmúltak. Előkerült a házasságlevél másolata, amelyből egyértelműen kiderült, hogy 1921. január 22-én a görögkatolikus vallású, akkor Gyöngyösön élő Kolakszesz György feleségül vette az Ausztriában született, római katolikus vallású, szintén gyöngyösi lakhellyel rendelkező Geder Angélát.

A miskolci polgármesteri hivatal ezt az információt megerősítette György és Angéla halotti anyakönyvi kivonatával, amelyek tartalmazták, hogy Kolakszesz úr halálakor házasságban élt Angélával, aki jóval később, György özvegyeként hunyt el.

Egy másik okirat pedig 1933-ból származott, amikor Kolakszesz György mint bornagykereskedő bejegyeztetett a kereskedelmi egyéni cégek jegyzékébe. Sajnos később adótartozást halmozott fel, ez lehetett az oka annak, hogy vagyontalanul halt meg.

Kedd reggel fotósunkkal kiegészülve együtt kerestük fel Kolakszesz György egykori pincéjét, és úgy búcsúztunk el, hogy hamarosan továbbkutatunk. Közös nyomozásunk ugyanis nemcsak egy család története, hanem szerves része Miskolc történelmének…

Novák Krisztina


Ki tud róla?
Kérjük, hogy aki hallott valaha Kolakszesz Györgyről, esetleg ismer bármilyen vele és a feleségével kapcsolatos történetet, keressen bennünket. Információikat a 30/694-4629-es telefonszámra vagy a krisznovak@yahoo.com e-mail-címre várjuk.