Három éven belül felszámolnák a kényszerbérleteket

A kényszerbérletek felszámolása érdekében nyújtott be törvénymódosító javaslatot az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A módosításra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az erre vonatkozó korábbi szabályozás nem védte eléggé a tulajdont. Az új szabályozás legfontosabb eleme, hogy hatályba lépése után az önkormányzatnak három éven belül a meghatározott módszerekkel kísérletet kell tennie a kényszerbérletek felszámolására. Jelenleg egyébként 36 úgynevezett kényszerbérlő van, ebből 14 a fővárosban, további 20 Pest megyében, 1-1 pedig Baranya és Hajdú-Bihar megyében.

Kényszerbérlőnek az számít, akit még az 50-es évek végén költöztettek be egy másik családhoz, illetve az, aki egy államosított lakásban élt, ám azt gyakorlatilag vele együtt adták vissza tulajdonosának. A jelenlegi szabályozás szerint neki fizetnie kell lakbért, ám ez az összeg gyakran nem éri el a piaci érték szerinti határt, így az önkormányzat köteles azt kipótolni.

A módosítás lényege, hogy négylépcsős megoldást javasol a kényszerbérletek felszámolására a bejelentéstől számított három éven belül. A bejelentést, korlátozás nélkül bármikor meg lehet tenni, ami korábban határidőhöz volt kötve.

A javaslat első lépése – csakúgy mint a korábbi szabályozásnál – hogy az érintett önkormányzatnak egy cserelakást kell felajánlania a kényszerbérlőnek. Hogyha nincs ilyen, vagy az illető nem fogadja el, akkor pénzbeli kompenzáció jár neki, feltéve ha vállalja, hogy kiköltözik. Amennyiben ebben sem sikerül megegyezni, akkor az önkormányzat a lakás tulajdonosának fizetne, hogy ő költöztesse ki a kényszerbérlőt, azzal a feltétellel, hogy valóban erre fordítja a pénzt. Abban az esetben, hogyha egyik megoldás sem vezet eredményre, akkor az önkormányzatnak ajánlatot kell tennie a tulajdonosnak, hogy bérlővel együtt megveszi a lakást. Hogyha pedig ebben sem sikerül megegyezni, akkor a kényszerbérlő normál bérlővé válik és piaci értéken számított lakbért kell fizetnie. A nyugdíjas bérlőknél azonban a lakbér az önkormányzati szociális lakbér háromszorosát nem haladhatja meg. Innentől kezdve pedig az önkormányzat már nem fizet utána többet.

A felszámoláshoz az állam is segítséget nyújt az önkormányzatoknak a központi költségvetésből. Ennek összege egységesen kétmillió forint.