„Hamburgeradó”: nem csak a hamburgerre

„Hamburgeradó”: nem csak a hamburgerre
Még nem tudni, kinek a pénztárcája, kinek a pocakja lenne laposabb tőle – ha ugyan…

A köznyelvben „hamburgeradó”-ként elterjedt ötletgazdája, a kisebbik kórházszövetség elnöke, dr. Csiba Gábor volt. Még tavaly nyáron hozta nyilvánosságra a Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület 19 pontos listáját, amelyre azért vette fel a népegészségügyi hozzájárulás bevezetését, hogy az egészségügyi rendszer plusz forrásokhoz jusson. Az ötletet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, mint azt már ősszel jelezte, szimpatikusnak találta, így az egészségügyi reform alapjául szolgáló Semmelweis Tervbe is bekerült a népegészségügyi termékdíj bevezetése, ami az egészségügyileg nem javallott termékeket érintené.

 

Egyelőre nem ismeretesek a „hamburgeradó“-tervezet részletei, nem tudni, hogy milyen termékekre terjedne ki, és annak milyen anyagi vonzatai lesznek a forgalmazókra, illetve a fogyasztókra nézve. Mindenesetre az egyik hazai civil szervezet (a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület, azaz KMFE) máris azt javasolja: meg kell akadályozni, hogy a tervezett „hamburgeradót” a kereskedők átterheljék a fogyasztókra. Egyúttal adókedvezményben részesülhetnének azok – ajánlják szerdai közleményükben – akik egészséges élelmiszert árulnak. Továbbá: arra is kötelezni kellene a vállalkozókat, hogy hirdessék az egészséges táplálkozást. Az egészséges életmódra nevelő kampányokon túl pedig az iskolai oktatásban nagyobb hangsúllyal kellene tanítani az egészséges táplálkozást. Egyben arra kérik a jogalkotókat, hogy az egészségtelen termékeket sújtó különadó bevezetése előtt készítsenek részletes hatástanulmányt a várható hatásokról.

 

– A hamburgeradó nem küszöböli ki a helytelen táplálkozási szokásokat, ugyanis az éhes ember, mindegy, hogy mennyibe kerül, meg fogja venni az egészségtelen ételeket is – véli Kottai Anikó diplomás egészségfejlesztő, életmód-tanácsadó, rekreációszervező (miskolci Szent Ferenc Kórház). – Az evés ugyanis örömszerzés is, s minthogy a rohanó ember stresszes életet él, gyors örömszerzésre vágyik, a gyorskaják pedig ezt az igényt elégítik ki. Aki pedig nem engedheti meg magának a drágább gyorsétkeket, olcsó ételekkel is komolyan károsíthatja az egészségét. Például süteményekkel, fánkokkal, rossz minőségű, zsíros húsokkal, édes üdítőkkel, csipszekkel. Azokban a falusi óvodákban, iskolákban pedig, ahol már cukorra, lisztre sem futja, úgy kell összekunyerálni adományokból az alapvető élelmiszereket, s jó, ha hetente 3-szor látnak almát is a gyerekek (márpedig vannak ilyenek – a szerk.), nem tudom, egyáltalán van-e miről beszélni..

Kottai Anikó, akárcsak a KMFE, úgy látja, hogy a megoldás kulcsa az információ. Egyrészt még mindig nem tudunk eleget a testünk működéséről, nem tudjuk, mi az, amire a szervezetünknek szüksége van, s mi az, amivel megbetegítjük. Másrészt azzal sem vagyunk tisztába, hogy amit megeszünk, az milyen anyagokat tartalmaz, illetve a lebontás során azok mivé alakulnak. Az étel sok betegség okozója lehet, de lehet gyógyító is. Olcsón is lehet egészségeset enni, ráadásul úgy, hogy az örömet is jelentsen. Ehhez persze az államnak, és a munkahelyeknek az alapfeltételeken túl az ismereteket is közvetíteniük kellene.

 

Ha túl sok zsírban és kalóriában gazdag gyorsételt eszünk, akkor az nemcsak a derékméretünkre lesz hatással.
Az Oxfordi Egyetem tudósai patkányokon végeztek kísérletet, és azt találták, hogy egy kevesebb, mint tíz napig tartó zsírban gazdag diéta alaposan lerontja a rágcsálók rövidtávú memóriáját és jelentősen visszaveti fizikális teljesítőképességüket.
A patkányokat két csoportra osztották a kísérletben: az egyik csoportba tartózókat alacsony zsír- és kalóriatartalmú ételekkel etették, míg a másik felük zsírban gazdag gyorséttermi ételeket (hamburgert, csipszet, kebabot) kapott. Mindössze négy nap után már kimutatható volt a két csoport közötti különbség: a magas kalóriájú ételeket fogyasztó patkányok kevesebb oxigént tudtak felhasználni a mozgáshoz szükséges energiához, amely azt eredményezte, hogy a szívüknek keményebben kellett dolgoznia.
ÉKN-SzK

 

Ráadásul butít is?

Gyorsétel=gyors öröm

Hamburgeradó: ki fizeti meg?








hirdet�s