Mérföldkő a szakképzésben

Nyíregyháza - A sikeres intézményi akkreditációtól, új képzésről, hiánypótló egyetemi jegyzetről és a védőnők kompetenciabővítéséről kaptak tájékoztatást a média képviselői azon a rendezvényen, amelyet kedden tartottak Nyíregyházán, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az oktatási intézményben történt fontosabb változásokat, fejlesztési eredményeket dr. Fábián Gergely dékán ismertette.

– Az elmúlt év második felében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) kiváló minősítéssel újabb hat évre akkreditálta a Debreceni Egyetemet és azok karait, ideértve az Egészségügyi Kart – kezdte a legfontosabbal a kar dékánja. Az írásos értékelés szerint: „A kar reálisan és alaposan méri fel helyzetét, önértékelésük korrekt. A vizsgált időszakban tudatos fejlesztéssel érték el egy alapszakon új szakirány, valamint három mesterszak elindítását az országban elsőként. Kiemelendő eredményük az oktatói utánpótlás és a minősített oktatók számának, arányának növelése, a kiterjedt és stabil gyakorlóhely-hálózat kiépítése, valamint a bővülő kül- és belföldi kapcsolatrendszerük. Célkitűzéseik és infrastrukturális lehetőségeik további ambiciózus fejlesztések kiindulópontjai lehetnek” – derül ki a MAB jelentéséből.

A tudatos fejlesztés eredménye, hogy az Egészségügyi Kar 2013 elején sikeresen akkreditáltatta és indítja a 2013/14-es tanévben a Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzést szociális munka és ifjúságsegítő szakirányon.

– A képzés felsőfokú szakképesítést ad, 4 féléves, nappali és levelező tagozaton, állami ösztöndíjas és önköltséges formában indítjuk szeptembertől – folytatta Fábián Gergely és kiemelte: a MAB 14 akkreditációs kérelemből mindössze 3-at engedélyezett. Kiderült: az új képzési forma előnye, hogy a bekerüléshez nem szükséges emelt szintű érettségi, a minimálisan szükséges ponthatár 200 pont. A végzés után a hallgatók folytathatják tanulmányaikat az alapképzésben is, azt rövidebb idő alatt végezhetik el, hiszen a vonatkozó jogszabály szerint tanulmányaik 75 százalékát kötelező az alapképzésben elfogadni.

Az Egészségügyi Kar mindig nagy hangsúlyt helyezett a szakmai továbbképzésekre, ebben számít újabb mérföldkőnek, hogy európai ajánlások alapján bővül a védőnő szak tanterve, bevezetik a méhnyakszűrés ismereteinek kötelező oktatását, mivel három év múlva a területi védőnők alapfeladatai közé tartozik majd a szervezett népegészségügyi méhnyakszűrés.

– Már korábban is oktattuk a vonatkozó ismereteket, igaz eddig szabadon választható tárgy formájában, a jövőben azonban kötelező lesz elsajátítani a méhnyakszűréssel kapcsolatos módszereket, ami elsősorban a falvakban élők számára fontos – fogalmazott a dékán. Nemcsak a leendő védőnők oktatása, hanem a már végzettek továbbképzése is a kar feladata.

Tankönyv és kutatás

Tavaly év végén jelentette meg a kar az „Egészségügyi Kari Jegyzetek” sorozat 16. kötetét, dr. Sipos László főiskolai docens, megyei főügyészhelyettes „A gyermek és a bűn” (Tanulmányok a gyermekvédelem, a gyermek mint áldozat és a gyermekbűnözés témaköréből) című tankönyvét, amely egyedülálló Magyarországon, hiszen hasonló munka még nem született. A jegyzet nemcsak a hallgatók tanulmányait, hanem a szakemberek munkáját is segíti.

Az Egészségügyi Kar munkatársai finn, cseh és amerikai kutatókkal közösen vizsgálják a gazdasági válság, az arra adott reformintézkedések és változások hatásait az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre vonatkozóan – ismertette Fábián Gergely. A nemzetközi kutatócsoport az elmúlt évben egy magyar nyelvű és egy Németországban kiadott angol nyelvű kötetben mutatta be a vizsgálat eddigi eredményeit. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatot a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjával közösen koordináljuk, s a jövőben szeretnénk több külföldi partnerünket bevonni a kutatásba – zárta a tájékoztatót a kar dékánja.