Ha pénz kellett, utazott

Akt.:
Illusztráció - Ha pénz kellett, utazott
Illusztráció - Ha pénz kellett, utazott
Miskolc – A szakorvosokat 1 millió 900 ezer forintos fizetésért csábítják Ausztriába.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy külföldön vállalnak munkát a busás jövedelem reményében. Az egyik állásportál azt is közzéteszi, a bizonyos munkakörökhöz milyen bérek tartoznak. Csak néhány példa: Hollandiában raktárosi munkával akár nettó 567 ezer forintnak megfelelő eurót is lehet keresni. Ausztriában asztalosként 712 ezer forintot, Németországban betanított munkásként, nyelvtudás nélkül több mint 550 ezer forintot, Ausztriában gyógypedagógiai asszisztensként 585 ezret. A pálmát azonban az orvosok viszik el, Ausztriába 1 millió 900 ezer forintért várják őket.

Csak összehasonlításképpen: Magyarországon jelenleg a nettó átlagkereset 214 400 forint.

Egy hónap, egy millió

Balázs, aki kérte, teljes nevét ne írjuk meg, már rég kihasználja a külföldi munka adta lehetőséget. Többször dolgozott Nyugat-Európában csőszerelőként. Megkereste a szükséges pénzt, mikor mire kellett, aztán hazajött, mert a családja mindig fontos volt számára. Mint mesélte, olyan lehetősége is akadt, amikor Svájcban egy hónap alatt 1-1,5 millió forinttal gazdagodott.

– Most már nyugaton is olyan mértéket öltött a szakemberhiány, hogy nyelvtudás nélkül is tárt karokkal várják a munkásokat. Az a lényeg, hogy értsenek a szakmájukhoz – hangsúlyozta a 40-es éveiben járó Balázs.

De vajon miért ilyen nagy még mindig a nyugati és a keleti bérek között a különbség? Dabasi Halász Zsuzsát, a Miskolci Egyetem docensét kérdeztük, aki közgazdász, és az egyik szakterülete a foglalkoztatáspolitika.

Jelezte: több oka is van a bérek közötti óriási különbségnek. Az egyik az, hogy a volt szocialista országok teljesítőképessége még mindig messze elmarad a fejlett, nyugati országokétól. A másik, hogy hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy az árak és a bérek arányai teljes mértékben megváltozzanak. Ezt posztszocialista sajátosságnak is hívják, hiszen minden volt szocialista országra jellemző.

Visszajönnek, maradnak

– Az alacsony bérek és a ­rosszabb munkakörülmények azonban erősítik az elvándorlást. Csak egy példa: itthon az egyetemi tanársegédek fizetése nem éri el a bruttó 200 ezer forintot, egy Nyugat-Európában dolgozó kollégájának viszont ötször annyi munkabér jár. Megfigyelhető, hogy a szakmunkások hamarabb külföldre mennek a jobb kereset reménylében, de hamarabb vissza is jönnek. Az értelmiségiek viszont, ha betagozódnak a külföldi környezetbe, megbecsülést szereznek, akkor már nehezen térnek vissza – fejtette ki a szakember.

Hegyi Erika


Már külföldön is tapasztalható a szakemberhiány
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Nyugat-Európában ötször annyit lehet keresni, mint itthon. Hatalmasak a különbségek a nyugat-európai és a hazai fizetések között. Az egyik állásportál közzétette, milyen bérekért várják a fejlett országok a magyar munkavállalókat. Németországban betanított mun...

Illusztráció
Budapest - Folytatható az első fél évben tapasztalt bérnövekedés, ugyanakkor az inflációt és a gazdasági növekedést meghaladó emelkedésnek van határa - mondta Regős Gábor, a Századvég elemzője szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva. A közgazdász kifejtette, a bérnövekedés lehetőségét m...

Kevesen választják az építőipari szakmákat
Miskolc - A kétkezi munkák nem népszerűek, így egyre kevesebb a diák a szakközépiskolákban. Meglehetősen lecsökkent a szakközépiskolákba (volt szakképző iskolák) jelentkező diákok száma. A szeptemberben induló 9. osztályosok soha nem voltak még ilyen kevesen, derül ki az Oktatási Hivatal adataibó...

Fotó: Pixabay
Budapest - Elemzők szerint nem volt meglepő az építőipar áprilisi növekedése, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az ágazatban továbbra is gondot jelent a kapacitáshiány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken tette közzé, hogy áprilisban az építőipari termelés 14,2 százalékkal meghaladt...