Ha nincs iskola, nem lesz jó munkahely sem

Hejőkeresztúrban évek óta sikeresen nevelik együtt a különböző családokból érkező gyerekeket
Hejőkeresztúrban évek óta sikeresen nevelik együtt a különböző családokból érkező gyerekeket - © Fotó: ÉM-archívum
Borsod-Abaúj-Zemplén – Sok ember számára még az általános iskolai bizonyítvány megszerzése is gond. Megyénkben az álláskeresők nagy része alacsony végzettségű. De vajon miért nem tudtak szakmát szerezni? Pedagógusokat is kérdeztünk. Ők sem tartják jó megoldásnak a központosított rendszert.

Térségünkben egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Nemrég írtunk arról, hogy bár munkahelyek lennének, de sokan az alacsony iskolai végzettségük miatt nem tudnak elhelyezkedni. A számok is ezt igazolják: a több mint 37 ezer álláskereső közül több mint 20 ezren legfeljebb általános iskolai végzettségűek, nagy részük betanított munkát végzett korábban. Megpróbáltunk utánajárni, mi az oka, hogy az emberek nem jutnak el a szakmaszerzés végéig, sokszor az általános iskola végéig sem.

Más igények

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke véleménye szerint ennek egyik oka a 2010-ben bevezetett „hoffmanni iskolamodell”.

– Az ígéret az volt, hogy mindenkinek magas színvonalú oktatást biztosítanak. Csakhogy azok a gyerekek, akik hátrányos helyzetű térségben, családban élnek, és egészen másfajta igényeik vannak, másfajta képzést kívánnának. Az ő pályára állításuk nem történhet ugyanúgy, mint mondjuk a Miskolc belvárosában vagy a fővárosban, Budán tanuló gyerekeké. A hátrányban lévő gyerekekkel az uniformizált iskolarendszer nem tud törődni. Nem azért, mert a pedagógusok erre képtelenek, hanem azért, mert nincs rá lehetőségük. A differenciált képzés lehetősége rendkívül leszűkített, sőt lehetetlen ebben a mostani rendszerben, ahol mindent a tankerületből irányítanak – fogalmazott Mendrey László.

Csepeli György szociológusszemmel világította meg a problémát. Rámutatott, a hátrányos helyzetű embereknek évtizedes gyakorlatuk van abban, hogy ne vegyenek részt a társadalom főáramában, azon kívül maradjanak, és a kulturális készségeik messzemenően nem alkalmasak arra, hogy a modern társadalom munkamegosztásához szükséges tudáselemeket, annak fontosságát felismerjék. Tehát ez javarészt szociális probléma, másrészt kulturális probléma, amin az egyik napról a másikra nem lehet javítani.

Helyi körülmények

– Csak akkor lehetett volna, ha az iskolákat adaptálják a helyi körülményekhez. Jelenleg túlságosan egyenirányított az iskolarendszer hazánkban, ami a milliomos gyerekétől ugyanazt várja el, mint a koldusétól. Véleményem szerint a hátrányos helyzetű gyerekeknek informatikát és idegen nyelvet kellene tanítani, valamint egy szociális készséget. A paradoxon az, hogy Észak-Magyarországon egyrészt jelen van az „emberfelesleg”, másrészről jelen van a munkaerőhiány. De ez a kettő nem fog találkozni, ha nem reformálják meg döntően a képzést – jelentette ki a szociológus.

Megtanítani tanulni és ismereteket szerezni…

A problémával kapcsolatban megkerestük Kovácsné dr. Nagy Emesét is, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatóját, ahol évek óta sikeresen nevelik együtt módszerükkel a különböző családokból érkező gyerekeket.

– Én is azt tapasztalom, hogy munkaerőhiány van. A gyerekek azonban, nem csak a hátrányos helyzetűek, sokszor úgy kerülnek ki az általános iskolából, hogy éppen csak megadják nekik a kettest, de olvasni is alig tudnak. Ezek a gyerekek eljutottak ugyan a középiskolába, de alig várták, hogy 16 évesek legyenek, mert akkor elmehettek közmunkásnak. Így tudtak anyagilag segíteni a családjuknak. Hiába szerveznek ezután különböző képzéseket számukra, ennek a tananyagát nem tudják befogadni, mert a tanulás tanítása nem történt meg, azaz nem tudnak tanulni és nyitottak lenni az új ismeretekre. Emiatt a munkaerőpiacon sem jelennek meg – világított rá a pedagógus. Hozzátette: megoldást az hozhatna, ha a pedagógusok nem a lexikális tudást adnák át elsősorban, hanem megtanítanák a gyerekeket tanulni, ismereteket szerezni, innovatívan gondolkodni és nyitottnak lenni – hangsúlyozta Kovácsné dr. Nagy Emese.

– Hegyi Erika –


Közfoglalkoztatottak munkában: térkőgyártás Hejőpapiban
Borsod-Abaúj-Zemplén - Munkahely lenne, munka­erő is, e kettő sok esetben mégsem talál egymásra. De vajon miért? Kisebb településeken kerestük a kérdésre a választ, hiszen ott a polgármesterek minden embert személyesen ismernek, így a választ is tudhatják. Nemrég írtunk arról, hogy manapság, a...

munkaeropiac_borsod_650
Borsod-Abaúj-Zemplén - Az állam és az önkormányzat nagy foglalkoztató megyénkben. Milyen munkát kínálnak a megyében? Mi a helyzet a foglalkoztatással? „A megye foglalkoztatási helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a válságból való kilábalás óta az aktivitási arány és a foglalkoztatási ráta is f...