„Ha nem ezt csinálnám, akkor is ezt csinálnám”

Akt.:
„Ha nem ezt csinálnám, akkor is ezt csinálnám”
Vadna – Februárban Északkelet-Magyarországról elsőként megmászta az Andok második legmagasabb hegyét, a világ legmagasabb aktív vulkánját, a Chilében található 6893 méter magas Ojos del Saladót.

Amikor felvettük a kapcsolatot, épp Marokkóban volt, majd végül Vadnán találkoztunk Gáspár Attilával, aki túravezető.

Már gyermekként

– Ózdon születtem, laktunk Putnokon is, majd 1984-ben költöztünk Vadnára – emlékezett Gáspár Attila. – Már gyermekkoromban vonzódtam a természethez, apámmal sokat túráztunk a Bükkben, majd Kazincbarcikán az egyik tanárom, Kiss Tamás „ráerősített” minderre, akivel elkezdtünk már komolyabb távokat bevállalni, például a Tátrában. Katonai szolgálatom után diplomát szereztem tájvédő geográfusként Debrecenben, aztán dolgoztam több helyen, de közben a túrázás a mindennapjaim részévé vált.

Volt sok-sok Felvidék, aztán Erdély, majd Balkán és tágult a kör, szinte egész Európa, kicsi Közel-Kelet. Ezeket a tájakat saját erőből jártam be… Aztán amikor 30 éves lettem, elgondolkodtam és eldöntöttem, hogy ezt szeretném a hivatásomnak, mert így azt csinálhatom, amit szeretek és amihez értek: túravezető lettem egy veszprémi utazási irodánál.

Arra a kérdésünkre, hogyan zajlik az országok kiválasztása, Gáspár Attila azt mondta: – Ez többtényezős dolog. Vannak saját ötleteim, ahol már jártam, van, amire igény van a túrázók részéről, illetve van, amit „örököltem”, ilyen volt például a chilei út.

A túravezető kedvenc országaira is kíváncsiak voltunk: „Több van, több ok miatt. Nagyon szeretem Angliát, öt évet éltem ott, ez azt hiszem, mindent megmagyaráz. A második már egzotikusabb: Namíbia. Hihetetlen természeti változatosság, állat- és növényvilág jellemzi, és úgy szokták mondani, megtalálható a területén a periódusos rendszer…

Ráadásul tanúi lehetünk a kultúrák találkozásának, együtt élésének. Csak egy példa. A hivatalos nyelv az angol, de van olyan város, ahol német utcák vannak, és páros kolbászt esznek az őslakók, akik közül többen is mutatták a testükön a vadállatok támadásának nyomát… A harmadik Franciaország. Semmi különös, csak sokat jártam ott és megszerettem ugyanúgy, mint Horvátországot”.

Ezután egy kis „matek” következett…

– Kilométerben Chile volt a legtávolabbi ország, ahová eljutottam, időben viszont Kambodzsa elérése volt a leghosszabb – tudtuk meg.

A „legnagyobb élménynél” is alaposan gondolkodóba esett Gáspár Attila.

– Minden utazás az – mondta. – De ami elsőre beugrik, az Zimbabwe és a Viktória-­vízesés, amely a legszélesebb a világon. Ott található az „Ördög medencéje” a turisták számára, amely egy olyan természetes képződmény, amelyen állva benne vagy a vízesés közepén és körülötted zúdul lefelé a víz.

És azért a chilei vulkán meghódítása is erősen dobogós, mert két éve is megpróbáltuk, de az óriási szél miatt nem sikerült. Most minden összejött, szerencsénk volt.

Reális és nem reális

Azt is megtudtuk Attilától, hogy negyven fölött van az országok száma, ahol járt szerte a világban, és arra a kérdésünkre, van-e olyan, ahová még el szeretne jutni, azt válaszolta: – A reális célok között említhetném Törökországot, ahol – lehet, hogy viccesen hangzik, de – még nem jártam.

Vagy éppen az Egyesült Államok nyugati partja is érdekelne. Jelen pillanatban a nem reális kategóriába tartozik – nyilván az anyagiak miatt – Polinézia vagy a Karib-tenger kisebb szigetei.

Arra a felvetésünkre, hogy megtalálta-e a helyét a világban, azt felelte: „Most éppen itt a kertünk, amit a feleségemmel, Renátával művelünk, ez pihenés számomra. A túravezetés? Azt szoktam mondani, ha nem ezt csinálnám, akkor is ezt csinálnám.

Pásztor Attila


A megmászott hegy

Az Ojos del Salado (szó szerint: sós szemek) rétegvulkán az Andok második legmagasabb hegye, Argentína és Chile határán – áll a Wikipédián. Ez a legmagasabb aktív vulkán a világon, Chile legmagasabb és a nyugati félteke második legmagasabb hegye. 600 kilométerre északra helyezkedik el az Aconcaguától (6962 m).

A hegy az Atacama-sivatagban van, ezért éghajlata nagyon száraz. Hó csak a hegycsúcson van, télen. A hegyet először 1937. február 26-án mászta meg a lengyel Jan Alfred Szczepanski és Justyn Wojsznis. Magyarok először 2010. február 4-én érték el a hegycsúcsot.








hirdet�s