Ha megkapnánk az olimpiát, végérvényesen felírnánk magunkat arra a bizonyos térképre

Akt.:
Schmitt Pál
Schmitt Pál
Miskolc – Az Észak-Magyarország szerkesztőségének vendége volt hétfőn Schmitt Pál, kétszeres olimpiai bajnok vívó, a NOB magyar tagja.

Az Észak-Magyarország meghívására tegnap előadást tartott szerkesztőségünkben Schmitt Pál korábbi MOB- és köztársasági elnök, a Nemzet Sportolója. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja sportolók, sportvezetők és klubirányítók előtt két témát érintett: a sport fontosságát, valamint Budapest 2024-es nyári olimpiai pályázatát, esélyeit.

– Megnéztem a város honlapját, mielőtt ide indultam, s láttam, hogy itt szinte minden sportág megtalálható – kezdte ezzel előadását Schmitt Pál, aki gratulált az elsőosztályú diósgyőri labdarúgócsapat Vasas elleni 1-0-s hét végi sikeréhez. – Az is kiderült, hogy komoly nevelőmunka folyik, a futballklubnál építik az edzőközpontot. Ez egy olyan hely, térség, ahol kiváló eredmények születtek, óriási sporthagyományok vannak.

schmidt-pal-a-szeriben20-st

Nem érdekeltek

Ezt követően így folytatta az egykori remek vívó: „Egy tanulmány szerint 18 és 78 év között 16 év szabadidőnk van a munka és az alvás mellett, ebből 6–7 évet a televízió előtt ülve töltünk. Ez az anyósomnak, aki 92 éves, jó, néha ebédel, tesz-vesz, de nem jó – mondjuk – a gyerekeknek. Ők már okostelefonoznak, játszanak rajta, találnak izgalmasabb elfoglaltságot is, mint a sport. Sok sportág munka- és türelemigényes, régen a testnevelők figyelték a diákokat, és a tehetségeseket irányították a klubok felé, ez mostanában nem annyira működik, mert a testnevelők nincsenek érdekeltté téve. Ezen kellene változtatni”.

A sportvezető sorba vette azt is, mi kell ahhoz, hogy egy gyerek versenysportoló lehessen: a tehetségen túl szükséges a megfelelő szülői háttér, az edző személye, annak kvalitása. Fontos, hogy nagyon ne legyen sérülésre hajlamos, illetve fontosak a barátok, a közeg, amely inspirálja a jobb eredmény elérésére, mintsem visszahúzza. „Azt örömmel látom, hogy a sport azért kezd kissé divatba jönni, a hölgyek fitneszeznek, aerobikoznak, az urak futnak, edzőterembe járnak. Ez jót tesz az önbizalomnak, a kiállásuk is jobb” – jegyezte meg Schmitt Pál.

Elbukott kandidálások

Az előadás második részét, a főváros olimpiai kandidálását ekképpen vezette fel a csapatban kétszeres aranyérmes (1968 Mexikóváros, 1972 München) volt párbajtőröző:

– Nem a legjobb időzítés, amikor az ország tele van gondokkal – mondta Schmitt Pál. – Ebben a pillanatban nem hangzik jól, mert elvileg luxus dolognak tűnik, de azért szeretnék rávilágítani, hogy nem az. Vigyázni kell, hogy ne politikusok beszéljenek róla, hanem civilek.

Amint azt sokan tudják, de a volt MOB-elnök újra felemlegette: Budapest már több alkalommal pályázott rendezésre, de 1896-ban (Athénban elfogyott a pénz, ám egy mecénás végül megmentette a görögöket), 1916-ban (közbeszólt az I. világháború), 1920-ban (1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság budapesti ülésén Coubertin báró a magyar fővárosnak ígérte az 1920-as olimpiát, ám a háború vesztes országaként a végén meg sem hívták Magyarországot), 1936-ban (Berlin mögött lemaradt Budapest), 1944-ben (a II. világháború miatt elmaradt) és 1960-ban (Róma, Lausanne és Detroit után negyedik lett a főváros a szavazáson) sem sikerült kivívni a házigazda szerepkört.

Az egyetlen, aki nem

– Amennyiben nincs, nem lesz mögötte társadalmi támogatottság, akkor felejtsük el, jelenleg az olimpiai gondolat támogatottsága 50 százalék körül mozog, de még sok minden nem kezdődött el, például nincs még logó és mottó sem – tette hozzá Schmitt Pál, aki sorolta a fenntarthatóságot, annak fontosságát, illetve azt is, hogy mi lesz, lehet egy olimpia hagyatéka.

schmidt-pal-a-szeriben17-st

– Ha megkapnánk, végérvényesen felírnánk magunkat arra a bizonyos térképre, mindenki tudná, hol van Magyarország, Budapest – hangsúlyozta a NOB tagja. – Van sok érv mellettünk, hogy az egyetlen alapító tag vagyunk, ahol még nem rendeztek ötkarikás játékokat, hogy a lakosság lélekszámához viszonyítva a második helyen állunk eredményességben. Mi, magyarok értjük, tudjuk és műveljük a sportot. Komoly ellenfeleink vannak, és partnereket sem könnyű szerezni, hiszen azok a nemzetek, ahol ugyanazt a nyelvet beszélik, könnyebben összefognak, könnyebben állnak a másik mellé. Úgy gondolom, még egy vesztes kandidálás is jó lenne Budapestnek, mert az eredménytől függetlenül most másfél évig erről fognak beszélni a világban.

– Molnár István –


Sok minden befolyásol

A hallgatóságból az iránt is érdeklődtek, hogy mik, milyen érvek döntenek egy NOB-tagnál abban a pillanatban (vagy az előtt), amikor szavazatát adja egy olimpiára kandidáló városra.– Van egy könyv, amelyben benne vannak a konkrét feltételek, hogy minek kell megfelelni. Ezt igyekszik mindenki maximálisan megvalósítani, megcsinálni. A szavazatban már – nem titkoltan – szubjektív elemek is játszanak, olyanok, hogy az adott város mennyire szimpatikus valakinek, mennyire biztonságos, az embernek milyen benyomásai vannak általában róla – osztotta meg mindezt a megjelentekkel Schmitt Pál.








hirdetés