„Ha iskolát építesz, az első legyen, a legfontosabb, a színházterem”

Akt.:
Vekerdy Tamás az előadáson
Vekerdy Tamás az előadáson - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Három egyenértékű sáv van: közismeret, művészetek és tevékenység. Interjú Vekerdy Tamás pszichológussal.

Vekerdy Tamás pszichológus előadására várták az érdeklődőket a közelmúltban az idén 25 éves Hámori Waldorf Iskola Sas utcai, gimnáziumi épületébe. A téma a kamaszkor volt (az előadást kétszer kellett megtartani, mert az érdeklődők nem fértek be a nagy színházterembe). Miben más a Waldorf? Erről is kérdeztük az első magyarországi Waldorf-iskola egyik alapítóját.

Mikor alapították az első Waldor­­f-iskolát?

Vekerdy Tamás: 1989-ben indult a legelső Waldorf-iskola Magyarországon, Solymáron, ami most Pesthidegkúton működik, ez volt az első nem állami általános iskolai képzés úgymond Hegyeshalom és Vlagyivosztok között. A létező szocialista tömbben először fordult elő, hogy ez az első nyolc év kikerül az állami fennhatóság köréből, mégpedig egy stiklivel, amit nekünk akkor Gazsó Ferenc miniszterhelyettes ajánlott: léptessétek be a solymári önkormányzatot a kuratóriumba, és akkor van módotok arra, hogy iskolát alapítsatok. Így startolt az első iskola.

Melyek voltak a legfontosabb elvek, amik eltértek az állami oktatástól?

Vekerdy Tamás: Minden. Egy szóban úgy lehetne összefoglalni: gyerekközpontú volt. Ez nem azt jelenti, hogy szeretjük a gyerekeket – ez nem tilos természetesen –, Mérei azt mondta: egy oktatás vagy gyerekközpontú, vagy tantervközpontú. A gyerekközpontú azt jelenti, hogy ismerjük meg a gyereket, milyen a gyerek, életkora szerint, egyénisége szerint. Ez nem könnyű, és szabjuk hozzá a tananyagot, azt, hogy mit mondunk neki a világról, és ezt hogyan mondjuk neki. Tehát erre figyelek, nem arra, hogy én büdös irodákban, a minisztériumban kiagyalok egy tantervet és azt átpréselem a gyerekanyagon – ez hülyeség, és nem hatékony. A hatékony tanulás ismérve az agyfiziológusok szerint az öröm és élmény, enélkül nincs hatékony tanulás. Az állami iskolákból, mert tantervközpontúak, hiányzik ez, a gyerekközpontú iskolákban van, legalábbis nagyon erre törekszenek. Egy német Waldorf-tanár azt mondta nekem, ha iskolát építesz, az első legyen, a legfontosabb, a színházterem. Az osztályokat majd berakod a színházterem sarkába, egy lepedővel leválasztod, amíg elkészülnek az osztálytermek. A színházterem az összművészet jelképe, ahol két-három havonként fellépnek a gyerekek, s megmutatják egymásnak, hogy mit tudnak. Hogyan lépnek fel? Nem izgatottan, idegesen, fehér harisnya, rakott szoknya, a tanár is feszeng és a függöny mögül kiabál: Zsófika, állj egy kicsit arrébb… Lazán, kitérdelt farmer, lógó pulóver, zsebre dugott kéz. Kijön a tanár, beint és tökéletes produkciót hallasz, mert ezt a Beethoven-kantátát ők szeptember óta próbálják minden reggel. A Waldorf-oktatást metodikája különbözteti meg a többitől. Három egyenértékű sáv van: közismeret, művészetek és tevékenység. A kézimunka, kézművességtől az ipari mezőgazdasági tevékenységen át a szociális munkáig. Úgy látszik, Rudolf Steiner már 1919-ben tudta, amit csak 60 évvel később fedeztek fel, hogy többféle intelligenciaforma van, és mindegyiknek meg kell adni a lehetőséget.

A miskolci Waldorf is nemsokára követte a solymári példát…

Vekerdy Tamás: A miskolci iskola hatodikként követte a solymárit, és rendkívül fényes pályát futott be. Kapcsolatban áll tanárképző intézetekkel, a Miskolci Egyetemnek partnerintézménye, gyakorló iskolája, a tanárai tanítási gyakorlatokat vezetnek és tanítanak a Miskolci Egyetemen és más tanárképző intézetekben. Nem arról van szó, hogy ezek a tanárok kivonultak az állami oktatásból, jelen vannak az állami felsőoktatásban is. Részt vesznek a Waldorf posztgraduális és levelező képzésben. És benne vannak a nemzetközi Waldorf-képzésben. Tolnai Antal, aki ennek az iskolának a tanára a kezdetek óta, számtalan könyvet fordított, lektorált, írt is, ami a Waldorf szakmához tartozik. Az iskola jeles tanárai közül Balogh Klárit vagy Dávidné Hédit emlegetni csak a lista eleje volna, ezért inkább bele se kezdek. Tény az is, hogy a hámori iskolában volt a zeneszakos tanárok IAO-ja (IAO – a Kelet-közép európai Waldorf-iskolák tanárainak továbbképzése), az idegen nyelv szakosok továbbképzése a hámori iskolában volt tíz évig.

Visszatérve az előadásban is említett preferenciákhoz, amíg az állami iskola legföljebb kétféle intelligenciát értékel, nem esik szó a nagyon fontos érzelmi intelligenciáról…

Vekerdy Tamás: Mely azért fontos, mert egymással azon keresztül vagyunk kapcsolatban. Dánia 46 éve a legboldogabb ország, bár legutóbb a norvégok beelőzték. Miért? Hároméves koruktól a gyerekek az óvodában képek segítségével tanulják: Mit gondolsz, mi van ezzel a bácsival, örül, szomorú? És mondják: örül, szomorú, dühös. Elkezdik beleérezni magukat egy másik ember érzelmi állapotába és erről beszélnek. És mire felnövekszenek, hihetetlenül empatikusakká válnak. Ezt, hogy a másik ember gondjait át tudom érezni és nem csak a magamét hajtogatom, hihetetlenül fontos a társadalmi együttélés szempontjából. A szociális érzék a Waldorf-iskolásokban kiemelkedő, mert a közös művészeti munka, legyen az színdarab, zenekar, kórus – ezt a Kodály Intézet vizsgálataiból is tudjuk –, jelentősen növeli az empá­tiát és a szociális készségek formálódását. Azaz: növeli a sikeres társadalmi együttélés lehetőségét.

– Pap Gyula –


Névjegy

Született: 1935. szeptember 21., Budapest

Foglalkozása: pszichológus, újságíró, író, műfordító, egyetemi tanár

Iskolái: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kitüntetései: Kiss Árpád-díj, Hazám-díj



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdet�s