Ha idejében orvoshoz megy, megmenthető

A stressz lehet a stroke egyik okozója
A stressz lehet a stroke egyik okozója - © Fotó: AFP
Miskolc – Miskolcon a stroke-központban évente 3000 új beteget regisztrálnak.

„Hogy érzi magát?” – kérdeztem az 50 év körüli férfitől, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház ­stroke osztályán fekszik. – Kicsit már jobban – mondta. – Az történt, hogy reggel ébredés után enyhe szédülést éreztem, a jobb oldalam, karom, lábam nehezen mozgott. A feleségem kihívta a háziorvost, és ő rögtön beutalt ide. Kiderült, hogy egy érelzáródás van a nyakamban, a másik oldalon pedig szűkület van. Szerencsére idejében érkeztem, betettek egy hálót az érbe, és lassacskán gyógyulok…

Maradványbetegségek

Miskolcon működik az ország egyik legnagyobb stroke központja. Dr. Valikovics Attila főorvos elmondta, hogy évente 8–9000 beteget gondoznak.

„A stroke-ról tudni kell, hogy egy agyi katasztrófa, aminek 80–85 százaléka agylágyulás, amikor valamilyen okból kifolyólag az agy bizonyos része nem kap megfelelő vérellátást. A betegek 15 százaléka kap agyvérzést. Az agylágyulásos betegek között 20 százalék a halálozás. A túlélők 30–40 százaléka valamilyen maradványbetegséggel gyógyul. Ez lehet mozgáskorlátozottság, beszédzavar. Vagy lehetnek pszichés következmények, mint a depresszió vagy a demencia” – ismertette.

A női részleg is tele van. Egy szintén 50 körüli nő vállalta, hogy beszél a betegségéről.

„Hetek óta nem tudtam aludni. Azt hittem, a stressz. Aztán egyik éjjel mentem a fürdőszobába és kettőt láttam mindenből, meg fényes csíkokat. Kicsit féltem már ekkor, de visszafeküdtem. Aztán reggel, amikor felkeltem, mentem reggelit készíteni a családnak, megint előjöttek ugyanazok a tünetek. Akkor már hányingerem is volt. Mivel a kettős látás nem szűnt, elmentem délután orvoshoz, s ő azonnal mentővel idehozatott.

Mi okozza a stroke-ot?

„Vannak nem befolyásolható rizikófaktorok, mint például az életkor, vagy a nem. De vannak nagyon komoly befolyásolható faktorok – mondta a főorvos. – A szűrésnek az a fontossága, hogy megtaláljuk ezeket a rizikófaktorokat. Ez a primer prevenció, amikor még nem alakult ki stroke, infarktus, vagy perifériás érbetegség. A szekunder prevenció pedig az, amikor a stroke-on átesett betegek gondozását végezzük. Ne dohányozzunk, alkoholt csak mértékkel fogyasszunk. Figyeljünk oda az étkezésünkre, mozogjunk sokat. De van, aki így sem tudja kivédeni, mert ott a genetika” – összegezte. „A betegek gyógyulási esélyei sokkal jobbak, mint 10 évvel ezelőtt. De nem szabad megállnunk, hiszen 7–10 százalék azon betegek aránya, akiken modern terápiát tudunk végezni.”

BTE