Ha a szolgáltató fizeti a telefonadót, mi értelme annak, hogy az első 10 perc ingyenes a magánszemélynek?

Akt.:
Ha a szolgáltató fizeti a telefonadót, mi értelme annak, hogy az első 10 perc ingyenes a magánszemélynek?
Budapest, 2012. május 14., hétfő (MTI) – A 10 perc ingyenes beszélgetés egy hónapra vonatkozik és nem telefonbeszélgetésekre – mint ahogy azt először értelmezni lehetett. De mi értelme van ennek, ha nem a magánszemély fizeti a telefonadót???

Általános vitára alkalmasnak ítélte a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén.

Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára az ülésen elmondta: a távközlési adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint lesz. Az adó maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőnek 2500 forint. Az első tíz perc beszélgetés havonta adómentes. Vagyis: 1 hónapban csupán összesen 10 perc beszélgetés ingyenes, s nem telefonbeszélgetésenként, mint ahogyan az először értelmezni lehetett.

Vannak mentességek is, így például a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása mentes az adó alól. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie.

44,4 milliárd forint bevétel

A távközlési adóból a különböző kedvezmények miatt évi 44,4 milliárd forint bevétel várható a korábban tervezett 52 milliárd forinttal szemben – ismertette a helyettes államtitkár.

A helyettes államtitkár Vágó Gábor (LMP) kérdéseire elmondta: a távközlési adó közvetett adó lesz, alanya és fizetője is a szolgáltató. Az LMP-s képviselő azt firtató kérdésére, hogy az adó bruttó vagy nettó 2 forintként jelenik-e meg a számlákon, úgy vélekedett: a szolgáltatók kevéssé tudják majd az adót áthárítani az áraikban, ezért az előfizetőkre nem fog emiatt több adó jutni; áthárítás esetén áfaalap lenne. Az adó bevezetése Balog Ádám szerint nincs összefüggésben az állami mobilszolgáltató létrehozásával. A távközlési adó bevezetéséhez megítélésük szerint nem szükséges az EU engedélye, mert nem áfa típusú adó.

Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke egyebek mellett arról érdeklődött, a hiánymutató betartása változatlanul olyan erőteljes követelmény-e még most is a brüsszeli bizottság részéről, hogy emiatt érdemes év közben módosítani az adórendszert, és felborzolni a kedélyeket.

A helyettes államtitkár erre reagálva a bizalom megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, mondván: szavunkat adtuk egy menetrendre. Emellett rámutatott arra: az államadósság finanszírozása rendkívül drága, körülbelül annyit költünk rá, mint az egészségügyre. Saját jól felfogott érdekünkben kell csökkenő adósságpályára állni – hangsúlyozta.

Font Sándor (Fidesz) egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós alap részleges zárolását akkor lehet felszabadítani, ha teljesítjük a vállalt hiánycélt. A képviselő hangsúlyozta: a Fidesz-frakció ragaszkodott ahhoz, hogy az adó alanya a szolgáltató legyen, mert szerették volna elkerülni, hogy a fogyasztókra hárítsák át az adót. Úgy vélekedett, ebben a kiélezett piaci helyzetben éppen a nemzeti mobilszolgáltató lehet a visszatartó erő.

Nyikos László az elhangzottakra reagálva azt mondta: akceptálja, hogy a magyar kormány úriemberként akar viselkedni, az EU azonban nem írt elő konkrét formát a hiány tartására. Az 1.400 milliárd forintos kiadási oldalon nem talált 20 milliárdot a kormány? – kérdezte. Ne legyünk naivak, ne gondoljuk, hogy az adóviselő nem az állampolgár lesz – reagált a bizottság elnöke arra, hogy a Fidesz-frakció ahhoz kötötte a támogatását, hogy az adót a szolgáltató fizesse.

Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha pár milliárdos kisadókat vetnek ki, amikor több száz milliárd forintos átalakításokra volna szükség – vélekedett Vágó Gábor, aki felhívta a figyelmet arra, a szolgáltatóknak kevés idejük van arra, hogy végrehajtsák az adó bevezetése miatt szükségessé vált fejlesztéseket.

Babák Mihály (Fidesz) elismerte, hogy bár az adó alanya a szolgáltató, az adókat mindig a fogyasztó fizeti meg, úgy vélekedett azonban, hogy az új szolgáltató belépésével esély van arra, hogy az adót ne hárítsák át rájuk.

Balog Ádám az elhangzottakra reagálva azt mondta: arra számítanak, hogy a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, ha mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg.

A szolgáltatók kiakadtak

Egyetlen szó változott a telefonadóról szóló törvényjavaslatban az utolsó egyeztetésen látott verzióhoz képest. A cégek mégis azt látják, hogy árverték őket. Nemcsak a színjátékot, a törvénytervezetet sem hagyják annyiban – írja a hvg.hu.

“Teljesen más jött ki, mint amiről tárgyaltunk. Az adóalanyra vonatkozó jelenlegi megfogalmazás gyakorlatilag azt jelenti, hogy azt a távközlési válságadót, amiről az Európai Bizottság kimondta, hogy a magyar kormány 2010-ben jogtalanul vetette ki, és emiatt eljárást is kezdeményezett Magyarország ellen, nemhogy kivezetik, hanem júliustól duplán szedik be” – mondta az egyeztetéseken is részt vevő egyik telefoncég képviselője a HVG-nek. A szakember elképesztőnek tartja, hogy miközben a minisztériumi képviselők az egyeztetésen meg sem kérdőjelezték az EB ezzel kapcsolatos előírását (miszerint ilyen adót csak a fogyasztáshoz kötődően lehet kivetni), most a tárca mégis ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be.

Ha a telefontársaságok az adóalanyok, akkor annak sincs sok teteje, hogy a hívásoknál az első 10 perc a magánszemélyek esetében ingyenes, vagy hogy a díjfizetést a lakosság esetében (és a cégekében is) plafonhoz kötik. Információink szerint az NGM-től többen is informálisan azzal mentegetőztek, hogy a módosításra a kormányülésen került sor. A kérés pedig egészen fentről érkezett, nyomatékosítva, hogy adóalanyként mindenképp a cégek szerepeljenek.
Forrás: MTI/HVG/MON

A telefontársaságok véleménye részletesebben ITT, a hvg.hu oldalán olvasható >>>